Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyar gazdaság számára komoly feladat, hogy a következő években az uniós konvergenciakövetelmények teljesítésével párhuzamosan szerkezeti reformokat is végre kell hajtania, valamint érdemben növelnie kell a foglalkoztatási rátát - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról szóló éves jelentése. A gyors gazdasági növekedés pedig szükséges ahhoz, hogy a magyar gazdaság bérszínvonalában és termelékenységében is felzárkózzon az uniós szinthez - véli az OECD. A magyar gazdaság a következő években valószínűleg a hosszú távú növekedési potenciál mentén bővül majd. Ennek értékét a modellszámítások a 2008-ig terjedő időszakra évente átlagosan 4 százalékra teszik. A múlt évben az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) Magyarországon az OECD-átlag 52 százalékát tette ki, míg 1996-ban még csupán 47 százaléknál tartott.
Az utóbbi években a magyar gazdaság elvesztette versenyképességi előnyét a többi közép-európai országgal szemben - jelentette ki a minap Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter. Emiatt a következő időszakban ennek helyreállítása szükséges. Szavait alátámasztják az OECD megállapításai.
Ráadásul a nemzetközi szervezet által is megfogalmazott növekedési feladat teljesítését nehezíti, hogy a magyar gazdaság versenyképessége erős fél évtized után először romlott 2001-ben. A nemzetközi versenyképesség alakulásának jó mutatója a külkereskedelmi partnerországok árfolyamaival súlyozott úgynevezett ipari relatív unit labor cost. E mutató értéke 1995 óta folyamatosan csökkent vagy szinten maradt. Ám ez a mérsékelt tendencia a múlt évben élesen megváltozott, az index gyors növekedésnek indult. A megfelelő cseh és lengyel mutató éveken át egyaránt magasabb volt a magyarnál, azaz drágább volt az egységnyi ipari termék előállítása. Ha azonban a tavaly elkezdődött drágulás tartósan megmarad, úgy a magyar versenyelőny valószínűleg elenyészik. Ezt a tendenciát támasztja alá a munkával kapcsolatos kiadások alakulása. Az egy munkavállalóra jutó kereset és a járulékok együttes magyarországi értéke ugyan 2001-ben - az előző két évhez hasonlóan - kisebb volt a csehországinál, de már csupán árnyalatnyival, ráadásul a lengyel és a szlovák hasonló mutató jóval kisebb költséget mutat az OECD adatai szerint.
A jelentés megállapítja, a világgazdaság lassulása idején előnyös volt, hogy a kormányzat a költségvetés túlköltekezésén keresztül élénkítette a gazdaságot, ám ma már ennek visszafogására van szükség. Az államháztartás elsődleges kiadásait 2004-re a GDP 3 százalékára kell mérsékelni. A bázis egyelőre magas, az államháztartás 2002-es hiányát ugyanis az uniós módszertan szerint 5,5 százalékra várják. Ennek megvalósításához azonban a jelenleginél összehangoltabb fiskális és pénzügypolitika volna szükséges.
D. L.
