Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Idén áprilisban a köz- és magánszférában egyaránt kissé megtorpant az első három hónapra jellemző kiugróan magas bérdinamika. A megtorpanás fő oka nem a nominális bérszint csökkenése, hanem a múlt évi magas negyedik havi bázis volt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2002 áprilisában az előző évihez képest 15,0 százalékkal, 114,2 ezer forintra nőtt, míg a nettó átlagkereset 15,5 százalékkal, 72,3 ezer forintra emelkedett. A bruttó bérek emelkedése kissé lassult áprilisban. A költségvetési szférában az előző havihoz képest a felére csökkent a bérdinamika, áprilisban csupán 14,7 százalékot tett ki, a versenyszférában azonban egy százalékponttal, 15,4 százalékra gyorsult a keresetemelkedés üteme. A reálkeresetek a négy hónap során - a fogyasztói árak 6,2 százalékos növekedése mellett - 11,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fizikai munkakörben dolgozók bruttó átlagkeresete 79,4 ezer forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig 153,7 ezer forint volt az első négy hónapban.
A KSH munkajövedelmet is számol. A fogalom magába foglalja a kereseteken kívül a pénzbeli, illetve a természetbeni juttatásokat is, mivel az Eurostat ajánlása szerint ezek is részei a keresetnek. Az ilyen pótlólag figyelembe vett juttatások közé beletartozik a lakhatási, a cégautó utáni, az étkezési költségtérítés, valamint a jubileumi és a tárgyjutalom is. Idén az első négy hónapban a foglalkoztatottak munkajövedelme átlagosan 17,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A munkajövedelem kereseten felüli részének aránya 2002. január-áprilisban munkavállalónként átlagosan négy százalék volt.
A KSH adatai szerint idén áprilisban a legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi tevékenység, ahol a havi munkajövedelem idén átlagosan 239 ezer forint. Érdekesség, hogy idén ebben az ágazatban növekedtek a legkisebb ütemben a bérek, a 8,5 százaléknál még a textilipar keresetbővülése is nagyobb volt. A hagyományosan a bérsorrend végén kullogó oktatás és egészségügy is 17-18 százalékos munkajövedelem-növekedést könyvelhetett el az idei első négy hónapban.
Az áprilisi adatok illeszkednek az előzetesen várt lassuló trendhez, a második félévben azonban - a tavalyi magas bázis ellenére - további növekedés valószínű. A száznapos program keretében a közszférában a bruttó bértömeg 50 százalékkal gyarapszik az idei utolsó három hónapban, az érintettek a KSH-kereseti statisztikáiban szereplő foglalkoztatottak csaknem harmadát adják. Lapunk számításai szerint a tervezett emelés önmagában mintegy 15 százalékkal növelheti az utolsó három hónapban a teljes bruttó bérkiáramlást év/év alapon számolva. Így ha fennmarad a magas dinamika a nyáron is, úgy az utolsó hónapok felfutása nyomán a közszféra bérnövekedésénél valószínűleg megmarad az év elejére jellemző 30 százalék körüli emelkedés. Nagy talány azonban, hogy ezzel párhuzamosan a vállalati szféra milyen bérnövelést valósít meg, az első négy hónapban eddig stabil a 14 százalék körüli mérték.
A költségvetési törvény módosításához csatolt makropálya 2002 egészére a reálbér 10-11, míg a reáljövedelem 7 százalékos bővülésére számít. A költségvetési szférában 20 százalék feletti, a magánszektorban pedig 12 százalék közeli bérdinamika valószínű.
D. L.
