Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB jogszerű működését és gazdálkodását a belső ellenőrzés, a pénzügyminiszter által választott független könyvvizsgáló és az Állami Számvevőszék ellenőrzi, egy negyedik ellenőrző szervezet létrehozása felesleges és többletköltséget okoz - szerepel a jegybank tegnapi közleményében. Járai Zsigmond megítélése szerint szintén szükségtelen az árfolyamrendszer megváltoztatására vonatkozó szabályozás módosítása. Az MNB elnöke a kormány által kedden benyújtott törvénymódosító csomagról adta közre véleményét.
A pénzügyminiszter szerint viszont nincs szó erről, a tervezett hattagú felügyelőbizottság nem gyakorolhatna felügyeletet az MNB alapvető feladatainak végrehajtásában, így nem volna beleszólása a monetáris politikába sem.
Megítélése szerint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jegybanki ellenőrzési feladatköre nem biztosítja a működés folyamatos ellenőrzését. A jegybanki közlemény ellenére a pénzügyi tárca nem tervezi az előterjesztés módosítását - tudta meg a NAPI Gazdaság.
Meglepő, hogy a jegybankelnök a múlt heti kormányülésen még elfogadta a törvényjavaslatot, sőt néhány változtatás az ő kérésére került ki belőle. Egy ilyen, végül nem támogatott PM-javaslat szerint az MNB alelnökeinek és a monetáris tanács tagjainak mandátuma az eddigi hat helyett nyolc évre szólna. Megfigyelők szerint is furcsa, hogy Járai ilyen elítélő hangon szól a javaslatról. A módosítás lényege ugyanis már a múlt pénteken napvilágot látott. Az nem tudható, hogy témaként szerepelt-e a monetáris tanács hétfői ülésén, ha azonban a testületnek lett volna fenntartása ezzel kapcsolatban, úgy azt hétfő óta közölhette volna. Ehhez képest két nappal később látott napvilágot a jegybankelnök rövid, ám élesen fogalmazó közleménye.
A pénzügyi piacok a fiskális és a monetáris politika irányítói közti vitát jól fogadták, a forint árfolyama gyakorlatilag nem változott a szerdai nap folyamán. A tervezett módosítások önmagukban nem befolyásolják a monetáris politika hitelességét és nem csökkentik a jegybank önállóságát - vélik a lapunk által megkérdezett piaci elemzők. Azok hatása alapvetően a szabályok megvalósításától függ. A felügyelőbizottság csak a jegybank elszámoltathatóságát biztosítja, ezért felállítása egyfajta bizalmatlanságot jelez a kormány részéről. Ennek ellenére nincs komoly gazdaságpolitikai szerepe, így léte önmagában valóban nem jelenti a függetlenség csorbítását.
Az árfolyamrendszerrel kapcsolatos módosítások pedig leginkább egyfajta garanciaként foghatók fel. A korábbinál egyértelműbbé teszik, hogy az árfolyamrendszerrel kapcsolatos döntést mindig közösen hozza meg a kormány és a jegybank. A piac megítélése szerint a részletes szabályozás egyfajta túlbiztosítás, mivel egyelőre biztosan nem tervezett sáveltolást a jegybank. Ez csak középtávon jöhet számításba.
Sokkal rosszabb azonban, hogy a vita a külföld felé kedvezőtlen színben állítja be a gazdaságpolitika irányítását. Viták eddig is voltak, ám az utóbbi hetek nyilatkozatai minden korábbinál élesebb véleménykülönbségről adnak számot. Ezzel együtt senki sem számol azzal a piacon, hogy a pengeváltás a lengyelországihoz hasonló helyzethez vezessen, ahol a kormány a monetáris politikával kapcsolatos elégedetlenségét az ottani jegybank működésébe beavatkozva próbálja meg egyértelművé tenni.
D. L.
