Az idegenforgalmi ágazat érdeke, hogy a turizmus által megtermelt jövedelmeket minél teljesebben, de legalábbis az eddiginél mélyebben, a háttériparágak és -szolgáltatások minél szélesebb körének bevonásával vegye számba a statisztika. Így a mostaninál lényegesen pontosabban ki lehetne mutatni az ágazat hozzájárulását a bruttó nemzeti termékhez (GDP). Ez egyes becslések szerint elérheti a GDP 10 százalékát is. A nemzeti és nemzetközi idegenforgalom gazdasági hatásának hiteles meghatározását célozza az úgynevezett turizmus-szatellitszámla kialakítása, ez azonban csupán távlati célként valósítható meg. A szatellitszámla egyes országokban (Kanada, Ausztria, Dél-afrikai Köztársaság) már alkalmazott és bevált technika, amelynek révén a GDP-statisztika többi eleméhez, így a nemzeti számlákhoz illeszkedő idegenforgalmi statisztikai adatok számíthatók.
Az idegenforgalmi kereslet meghatározása végett a Központi Statisztikai Hivatal a következő évben két új statisztikai felvételi rendszert vezet be. Ezek nem eseti vagy egyszeri felvételek lesznek, hanem folyamatos és rendszeres statisztikai megfigyelések. A rendszer egyik eleme a hazai lakosság, a másik pedig a külföldiek turisztikai keresletét figyeli meg. Az újdonság a nemzeti számlák igényét elégít ki, miszerint meg kell különböztetni a belföldiek és a külföldiek turisztikai keresletét. Mindezek segítségével a magyar idegenforgalmi statisztika - a jegybankéval karöltve - EU-konformmá válik, azaz szinte teljes egészében képes lesz mintavételekből dolgozni.
(NAPI)
