A Magyar Nemzeti Bank 2001-ben 3,6 milliárd forint nyereséget ért el, ami 10,9 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban - olvasható az MNB éves jelentésében. Ez a tízmilliárddal csökkenő - 31,6 milliárd forint - kamatbevétellel és a húszmilliárddal zuhanó - 55,1 milliárd forint - devizaárfolyam-nyereséggel magyarázható. A bank tavaly a bázisévhez hasonló nominális költséggel dolgozott, ami reálértékben 9 százalékos csökkenés. Az MNB 27,7 milliárdos osztalékfizetési kötelezettsége miatt a nyereségen felül az eredménytartalékhoz is hozzá kellett nyúlni. A éves jelentés szerint 2001 az alapvető változások éve volt az MNB számára, ezt az Európai Unió normáinak megfelelő szabályozás kiterjesztésére értik, ami intézményi, személyi és pénzügyi függetlenséget garantál. A CW AG eladása, a devizaliberalizáció és a forint árfolyamsávjának kiszélesítése ugyancsak az elmúlt év „termése”.
A jelentésből kiderül, hogy a jegybank tartaléka 11,5 és 13,5 milliárd euró között ingadozott, év végén pedig 12,2 milliárd euróra rúgott, ami meghaladja az államadósságot. Az MNB befektetési politikája szerint csak AA és AAA minősítésű, magas likviditású államkötvényekbe, nagy nemzetközi pénzügyi szerveztek és kormányügynökségek által kibocsátott papírokba helyezi el a pénzét, ezek maximális futamideje 10 év. Az MNB tavaly a nemzetközi trendnek megfelelően növelte az magasabb hozamot adó AA minősítésű papírok állományát portfólióján belül.
Vigh György Zsolt
