A kormány pénteken elfogadta a rövid távú programjának végrehajtásához szükséges módosításokat tartalmazó törvénycsomagot. László Csaba pénzügyminiszter a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón bejelentette, hogy a 100 napos program megvalósítása nem növeli az államháztartás 505,5 milliárd forintra, azaz a GDP 3,2 százalékára tervezett idei hiányát, ám az előző kormány hagyatékával együtt a deficit már elérheti a GDP 4,2-4,3 százalékát (más kérdés, hogy a pénzköltés szempontjából édes mindegy, hogy melyik kormány vállalásait valósítják meg).
A jegybank elnöke szintén részt vett a kormányülésen, s úgy értékelte a költségvetési módosításokat, hogy azok nem igényelnek további megszorításokat - közölte a pénzügyminiszter.
László beszámolója szerint idén a központi költségvetésben 250, míg a társadalombiztosítási alapoknál 69 milliárd forint többlet keletkezhet. A kormányprogram miatti kiadások 150 milliárd forintot igényelnek, ezenfelül többek között a tb-alapok egyes kasszáinak (például a gyógyszer-támogatási keretnek) a feltöltésére szánnak további 100 milliárd forintot.
A büdzsére adott előrejelzés egybevág a korábban, még a pénzügyminisztériumi átadás-átvételkor közölt számokkal. Akkor mintegy 230 milliárd forint többletet vettek figyelembe, amit utólag megfejeltek még 25 milliárd forinttal, ami az áfából folyik be, legalábbis ezt jelentette be a pénzügyminiszter az új APEH-elnök bemutatásakor. Más a helyzet a tb-alapoknál, ahol májusban még összesen 133 milliárd forint többletet tartottak elérhetőnek a szakemberek, ami mostanra 69 milliárdra olvadt, bár a bevételeket meghatározó folyamatokban - bérkiáramlás, jogszabályi környezet - nem történt változás a korábbi hónapokhoz képest. A rendszerben tehát mintegy 65 milliárd forint bújik meg valahol, amit nem vettek figyelembe az államháztartási prognózis megalkotásakor. A pénzügyminiszter az összes - tehát az előző és a mostani kormány által hozott - elkötelezettség alapján idén 4,2-4,3 százalékos hiányt vár az alrendszerekben, ám a 65 milliárd forinttal kiegészítve már 4 százalék alá, akár 3,8 százalékra is mérséklődhet a deficit.
A kormány tervei szerint módosul a jegybanktörvény, ami egyrészt a kormányzat árfolyam-politikai feladatainak pontosítását szolgálja, másrészt felügyelőbizottság felállítását tartalmazza. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési jogköre azonban csorbítatlan maradna. Módosul az MFB-ről szóló törvény is (erről részletek a 6. oldalon közlünk).
A kormány döntése értelmében szeptembertől 50 százalékkal emelkedik a közalkalmazottak bére, amit azonban egyes területeken differenciáltan oldanak meg. A korábbi tervektől eltérően szintén már szeptembertől nem kell adót fizetni az 50 ezer forintos minimálbér után, amit az adójóváírás mértékének 18 százalékra emelésével illetve az igénybe vehetőség jövedelemhatárának évi 1,533 millió forintra növelésével valósítanak meg. Ezen összegig az adójóváírási lehetőség folyamatosan megszűnik, efölött viszont már az első 50 ezer forint után is adózni kell.
A szociálpolitikai intézkedések közé tartozik a 13. havi családi pótlék augusztusi kifizetése, illetve ennek a juttatásnak a 20 százalékos emelése szeptembertől. A nyugdíjasok a kormány ígéretéhez híven megkapják az egyszeri, 19 ezer forintos kiegészítést. A tévé-előfizetési díjakat nem törlik el, igaz, a július és szeptember közti időszakra eső díjat a költségvetés átvállalja - hangzott el a tájékoztatón. Szeptembertől 30 százalékkal nőnek az ösztöndíjak. A kormány döntése értelmében még a szüret előtt kikerülhetnek a jövedéki törvény hatálya alól a szőlőtermelők.
Csehák Judit egészségügyi miniszter a tájékoztatón megerősítette, hogy a tb-támogatásban részesülő gyógyszerek ára nem emelkedik július elsején.
Baka Zoltán
