Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Összehangoltabb fiskális és pénzügypolitikát tartanának szükségesnek a nemzetközi szervezetek - ez az egyik legfontosabb megállapítása az OECD a magyar gazdaságról tegnap közzétett jelentésének, mint ahogy hasonló olvasható ki az IMF egy nappal korábban megjelent értekezéséből is.
Az OECD szakértői úgy látják, hogy az inflációs célok eléréséhez a következő időszakban szigorúbb pénzügypolitikára és visszafogottabb fiskális politikára lesz szükség, ám a restrikció csak addig a határig engedhető, amikor még a forintárfolyam erősödése nem fékezi a gazdasági növekedést. A jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a nemzetközi gazdasági fellendülés beindulása a magyar export iránti kereslet növekedésével járna, ám a monetáris feltételek szigorítása a forinterősödésen keresztül éppen ellentétes hatást fejt ki e téren.
A szervezet szerint idén az infláció éves átlagban 5,5 százalékra csökken a tavalyi 9,2 százalékról. Az államháztartás hiányát az EU-módszertan szerint 5,5 százalékra várják.
Az OECD elemzői szerint a kivitel és a magánberuházások csak 2002 második felében pörögnek fel, míg a központi forrással támogatott beruházások (például a lakásépítések) a tavalyról áthozott pénzalapoknak köszönhetően folyamatosan gyorsulhatnak. A lakossági fogyasztás a növekvő megtakarítások és a lassabban növekvő hitelfelvételek miatt mérsékeltebb lesz, mint az előző évben. A jelentés szerint idén a GDP növekedése 3,5 százalékra lassul, míg jövőre a fiskális expanzió helyét a felgyorsuló export veheti át, s a bővülés elérheti a 4,3 százalékot. Idén az első negyedévben 2,9 százalékos növekedést mért az előzetes adatok alapján a KSH.
A jelzett ütemű növekedés kockázata azonban az utóbbi időszakban tapasztalt bérnövekedés. A minimálbér év eleji emelése, illetve az egyéb intézkedések révén a költségvetési intézményeknél összességében 19 százalékkal nőhetnek idén a bérek. A magánszektorban a bérek lassabb ütemű gyarapodására számít a szervezet, de ezzel együtt az általános bérnövekedés a forint felértékelődésével korábban ismeretlen versenyképességi kihívást okozhat, növeli az inflációs várakozásokat és visszafoghatja a GDP növekedését - fogalmaz a jelentés. Az OECD a szerkezeti reformok végrehajtását is sürgeti (egyebek közt az egészségügy és az önkormányzatok területén) s a versenyképes piacgazdaság megerősítése érdekében a privatizáció újraindítását szorgalmazza, annak érdekében, hogy az egy főre eső GDP az OECD átlagában tovább emelkedjen a jelenlegi 52 százalékról.
A Pénzügyminisztérium egyetért a jelentés főbb megállapításaival. A tárca mindazonáltal nem gondolja, hogy szigorúbb pénzügypolitikára lenne szükség - nyilatkozta a PM szóvivője tegnap. A béremelés veszélyeivel kapcsolatban Máté Dániel megjegyezte, hogy a bejelentett kormányzati intézkedések a közszférát érintik, finanszírozásuk nem okoz feszültséget az államháztartásban. Reméljük, hogy a versenyszférában a hatékonysági szempontok messzemenő figyelembevételével döntenek bérkérdésekben a munkaadók - fogalmazta meg a szóvivő.
(NAPI)
