Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi inflációs prognózisában 2002-re a versenyszektornál 11,2 százalékos nettó keresetnövekedéssel számol. A jövő évre pedig a középérték 7,5 százalék, míg az intervallum két szélsőértéke 6,2, illetve 8,8 százalék. Ezek 1,5-2 százalékponttal magasabbak a korábbi prognózisban szereplő értékeknél.
A jegybank korábbi várakozásaival ellentétben a 2001 végi nem rendszeres kifizetéseknél nem indult meg a vállalatok nominális alkalmazkodása az új inflációs pályához. A bérdinamika így nem csökkent. A teljes versenyszférán belül a feldolgozóipari bérindexek ugyan stagnáltak 2002 elején, míg a piaci szolgáltatások meglehetősen volatilisek voltak. A sávszélesítés és a kedvezőtlen külső konjunkturális feltételek miatti erősebb alkalmazkodási kényszer elsősorban a feldolgozóiparra lehetett jellemző - állapítja meg a jegybank. A fő kérdés az, hogy a vállalati nominális alkalmazkodás hiánya milyen mértékben társult a romló jövedelmezőséggel. Ha ugyanis érzékelhetően csökkent a jövedelmezőség, úgy a vártnál magasabb bérindexek nagyobb létszámcsökkentésre késztethetik a vállalatokat, amikor a dezinfláció előtti profitabilitás helyreállítására törekednek. A szolgáltatások számára az élénk belső kereslet továbbra is kedvező konjunkturális feltételeket biztosít.
A magyarországi feldolgozóiparban a vállalati jövedelmezőség 2001-ben valószínűleg nem elhanyagolható mértékben romlott. A jegybank számításai szerint a fajlagos munkaköltség-alapú reálárfolyam 2001-ben mintegy 9 százalékos reálfelértékelődést hozott a feldolgozóiparban, miközben a külső konjunkturális feltételek kedvezőtlenek voltak. A piaci szolgáltatások esetében azonban valószínűleg nem romlott a vállalatok jövedelmezősége, a kifejezetten magas fogyasztási kereslet ugyanis kárpótolta ezt a szektort a többletköltségeiért.
D. L.
