Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az új kormány pénzügyminisztere és a jegybankelnök a választásokat követően arról igyekezett biztosítani a közvéleményt, hogy egyetértés van közöttük a forint árfolyamának szabályozását, illetve az inflációs politika célkitűzéseit illetően, megnyilatkozásaikból az is kiderült, hogy ez nem minden kérdésben áll fenn.
László Csaba, a pénzügyi tárca első embere a múlt héten a parlament költségvetési bizottsága előtt arról beszélt, hogy kevés esélyt lát a jegybank inflációs célkitűzései közül a 2003 végére adott célszám megvalósulására. Szóvá tette továbbá, hogy az infláció elleni küzdelem során eddig folytatott erőltetett felértékelés nem hozta meg a várt eredményt, ezért azt a jövőben kerülni kell. Úgy látja ugyanis, hogy a túlzottan erős forint rontja a magyar, főleg az exportban érdekelt vállalatok versenyképességét.
Szakértők szerint furcsamód egyszerre két inflációs célkitűzés képe bontakozik ki a megnyilatkozásokból: a jegybank által felvállalt hivatalos mellett a fiskális politika is felrajzolja a maga inflációs pályáját. Megfigyelők ennek újabb jelét vélik felfedezni abban a tegnapi nyilatkozatban, melyben Akar László, a GKI Rt. vezérigazgatója - egyben a szocialista kormányprogram gazdasági fejezetének egyik kidolgozója - kijelentette, hogy a jegybanknak újra kell gondolnia monetáris céljait és eszközrendszerét, mivel a kamatemelés ugyanis nem járható út. Az MNB monetáris tanácsa legutóbbi ülésén - a bérek, az aggregált kereslet növekedésére, az importált inflációs veszélyekre és az olajárak alakulására hivatkozva - 50 bázispontos kamatemelésről döntött, így az alapkamat 9,00 százalékra emelkedett. Ez a lépés a forint erősödésének irányába hat, amit a szocialisták a már említett okok miatt nem üdvözölnek felhőtlenül. A piacra ezek az ellentétek nem hatnak megnyugtatóan, ezért szakértők szerint sürgősen egymáshoz kell igazítani a törekvéseket.
Missura Gábor, az MNB szóvivője Akar nyilatkozatával kapcsolatban lapunknak annyit mondott, hogy a gazdasági kabinet mai ülésén az inflációs politika is szóba kerülhet. Más forrásból úgy értesültünk, hogy ez a téma bizonyosan előkerül a gazdasági vezetők mai találkozóján.
Az MNB idén év végére 3,5-5,5 százalékos sávba várja az áremelkedést, a legutóbbi inflációs jelentésében valószínű értékként 5,3 százalékot jelöltek meg. Ez 0,5 százalékponttal magasabb, mint a február végén adott előrejelzésük. László Csaba szerint az idei célkitűzés mindazonáltal teljesíthető. A következő év decemberére célkitűzésként meghatározott 2,5-4,5 százalékos sáv elérésére azonban már jóval kisebb esélyt lát a pénzügyminiszter. Az elemzők többnyire László Csabához hasonlóan látják a befutható inflációs pályát. Az áprilisi inflációs adat (év/év alapon 6,1 százalék) napvilágra kerülésekor több szakértő is úgy értékelte a helyzetet, hogy a jegybank hamarosan inflációs célkitűzése felülvizsgálatára kényszerül.
B. Z.
