BUX 139790.13 0,12 %
OTP 45810 -0,35 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A Pénzügyminisztérium 4,2 százalékos államháztartási hiányra számít az idén

Az átadás-átvétel dokumentumai szerint az államháztartás 2002-ben várható GFS-rendszerű hiánya 172,5 milliárd forinttal nagyobb lesz a költségvetési törvényben szereplő deficitnél, ez GDP-arányosan 4,2 százalékos hiányt jelent. Az elfutásért jórészt az egészségbiztosítási alap a felelős. A várt hiány nem tartalmazza a száznapos program költségeit. Az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy járható út volna-e a hiány finanszírozására az eurókötvény-kibocsátás. A PM egyelőre nem gondolkodik ilyen megoldáson.

2002. május 28. kedd, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A jelek szerint a vártnál is rosszabb helyzetből indul az új kormány. Az államháztartás 2002-ben várható, privatizációs bevételek nélküli GFS-rendszerű hiánya 172,5 milliárd forinttal nagyobb lesz a költségvetési törvényben szereplő deficitnél - állapítja meg a pénzügyi tárca átadás-átvételi dokumentuma. Így a deficit 678 milliárd forint lehet. Mindez a GDP százalékában kifejezve a tervezett 3,2 helyett 4,2 százalékos hiányt jelent, ami László Csabát is meglepte. Az Európai Unió metodikája alapján számolva az idei deficit 4,9 százalék helyett 5,9 százalékra várható. A pénzügyminiszter kijelentése szerint a várható egyenleg nem tartalmazza az új kormány száznapos programjának költségeit. Ez a programcsomag az eddigi számítások szerint újabb mintegy 150 milliárd forint kiadást jelent az államháztartás számára.
A hiány megugrása leginkább a társadalombiztosítási alapok kiadásának túlzott arányú túllépéséből fakad. A másik fő indok, hogy néhány fontos központi költségvetési bevételi előirányzatnál - hacsak hatékony intézkedés nem történik - nem teljesül a terv. A központi költségvetés várható éves bevételi főösszege 231 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 298 milliárd forinttal haladja meg az előirányzatot, így a központi költségvetés egyenlege mintegy 67 milliárd forinttal túllépi az éves deficit költségvetési törvényben tervezett összegét. A PM várakozása szerint a büdzsé bevételi oldalán a gazdálkodó szervezetek befizetései között a társasági adóbevételek, valamint a vám- és importbefizetések lépik túl jelentősebb mértékben az előirányzatot. Az időarányosat számottevően meghaladó eddigi bevételeket is figyelembe véve az év végére ezen a jogcímen csaknem 23 milliárd forint befizetési többlet várható.

A társadalombiztosítás különösen rossz helyzetben van. Az alapok várható hiánya 122,7 milliárd forint, szemben a tervezett 17,2 milliárdos deficittel. A számítások a jelenleg ismert makrogazdasági paramétereken alapulnak. A drasztikus egyenlegromlást az egészségbiztosítási alap helyzetének rosszabbodása okozza majd, itt ugyanis a tervezett 17,2 milliárd helyett 107,8 milliárd forint hiány várható. A nyugdíjbiztosítási alap idei várható kiadási főösszege 1333,7 milliárd forint, ez az eredeti előirányzatnál 101,2 milliárddal nagyobb.
A pénzügyi tárca prognózisa azonban több helyen is vitatható. Elemzők szerint az áfából származó többletbevétel biztosan nagyobb lesz a várt 27,5 milliárd forintnál. A jövedéki adóból származó bevétel is valószínűleg több lesz a prognosztizáltnál. Nagy talány, hogy mi lesz az állami kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetésekkel. A mostani prognózis csupán 6,7 milliárd forint bevételre számít, míg az eredeti előirányzat még százmilliárdot várt.
László kijelentése szerint a tárcának egyelőre nincs pontos elképzelése arról, hogyan alakítsák át a büdzsé szerkezetét. A következő másfél hétben döntenek az új előirányzatokról. Az szinte bizonyos, hogy a gyógyszer-ártámogatási keretet növelik, ellenkező esetben a kassza október végére kiürülne. Az államháztartási hiány finanszírozására a PM egyelőre nem gondolkodik külföldi forrásbevonásban. A piaci elemzők véleménye viszont megoszlik abban a kérdésben, hogy szükség lesz-e eurókötvény-kibocsátásra.
Egyes vélemények szerint egyszerű megoldás volna egy 250-500 millió eurós kötvény kibocsátása. Bár a múlt év ősze óta nem volt szuverén kötvénykibocsátás, ez kedvező feltételekkel volna most lehetséges, a kamatfelár csupán 40-45 bázispont volna a német államkötvény felett. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy a jegybank javaslatára Magyarország jelenleg a lejáró devizaadósságait is forintban újítja meg. Így egy kötvénykibocsátásos megoldás a nem összehangoltság látszatát keltheti a PM és az MNB között.
Valószínűleg belső átcsoportosítással megoldható, hogy az éves hiány ne haladja meg a GDP 4,2 százalékát. A tervezettnél 170 milliárd forinttal nagyobb hiány minden további nélkül finanszírozható a kincstári egységes számláról (KESZ) - véli Barcza György, az ING Bank elemzője. A KESZ egyenlege ugyanis 300-400 milliárd forint között mozog. Véleménye szerint az ÁKK számára kétszázmilliárd forint körüli egyenleg még éppen hogy de elviselhető. Zsoldos István, a CA-IB makroelemzője szerint is lehetséges a hazai finanszírozás, bár ez némi hozamemelkedéssel jár majd.
Domokos László

Domokos László
Domokos László

Ez is érdekelhet