Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A piaci várakozások felső határát jelentő 50 bázispontos kamatemelésről döntött tegnap a monetáris tanács. A lépést nem az áprilisi kedvezőtlen inflációs adat váltotta ki - derül ki a jegybanki közleményből. Az árindex elsősorban a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők áralakulása miatt emelkedett meg; bár egyes termékek esetében az aggregált kereslet gyors növekedése is hozzájárulhatott a magasabb áremelkedéshez.
Az MNB ma megjelenő inflációs jelentésében részletezett előrejelzések ismeretében felfelé módosította az inflációs pályára vonatkozó várakozásait. A jegybank szerint az elkövetkező másfél-két évben a várható infláció további növekedését okozhatja a külső tényezők közül az importált infláció és az olajárak, belföldön az aggregált kereslet és a versenyszektor bérköltségeinek gyors növekedése. Az eddigi jelzések és folyamatok alapján a monetáris tanács az államháztartás keresleti hatását a korábban jelzettnél nagyobbnak várja. A közlemény szerint a keresleti és a költségoldalról egyszerre jelentkező inflációnövelő tényezők veszélyeztetik a dezinflációs pálya megvalósítását. A testület úgy ítélte meg, hogy az infláció csökkentésének célja mellett a monetáris kondíciók lazulása nem engedhető meg.
A lapunk által megkérdezett elemzőket meglepte a kamatemelés mértéke. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. és Barcza György, az ING Bank közgazdásza egyaránt későbbre várt volna egy 50 bázispontos emelést, bár elismerték, hogy ez a lehetőség is benne volt a levegőben. Török szerint a piac beárazta ugyan a kamatemelést, ám ez a jegybankot nem kényszeríti semmire. A döntés mögött az elmúlt két hétben napvilágot látott rossz makroadatokat látja: a várakozásoknál kedvezőtlenebb lett az áprilisi inflációs adat (év/év alapon 6,2 százalék, szemben a piac által várt 5,9 százalékkal), nem csökken a béremelkedések üteme (első negyedévben 19,4 százalék volt a bruttó bérnövekedés mértéke), s a napokban közölt Reuters-poll is a piaci várakozások romlásáról tanúskodott. Ugyanakkor a forint nem gyengült, ezért Török inkább számított egy 25 bázispontos emelésre. A jegybank lépését a piac megnyugtatásaként értékelte, ami egyben felhívja a figyelmet a fokozódó bérkiáramlás veszélyeire. Barcza szerint a bérkiáramlás nem feltétlenül indokolta a kamat 9 százalékra emelését, a bérek okozta inflációs nyomás ugyanis egyelőre nem jelent meg a fogyasztói kosár erre legérzékenyebb árufőcsoportjában, a szolgáltatások áraiban. A kamatdöntés alapján úgy látja, hogy a jegybank inflációs céljainak eléréséhez jelenleg a 242-245 forintos árfolyamsávot tartja a legalkalmasabbnak. Az év végére 8,5 százalékos kamatszinttel számol, mivel szerinte a lengyel jegybank a közeljövőben kamatvágást hajt végre, ami által a régióban Magyarországon lesz a legmagasabb a rövid távú kamat. A forint iránti növekvő kereslet hatására pedig akár 240 forint alatti tartományba is kerülhet az árfolyam, ami az év hátralévő részében kamatcsökkentésre késztetheti az MNB-t.
Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. vezető elemzője a fundamentális veszélyekre adott helyes válaszként értékelte a tegnapi kamatdöntést, ennél csekélyebb emelés ugyanis nem hűtötte volna le a piacokat, ami forintgyengüléshez vezethetett volna. Külön kiemelte, hogy a jegybank figyelembe vette a piaci várakozásokat. Vojnits a jegybank lépését követően a korábban adott 9 százalékról 9,5-9,75 százalékra emelte az év végére várt kamatszintet. Szerinte idén az Európai Központi Bank is kamatemelésekre szánja el magát, amit a magyar jegybank is követni fog. A piacon azt sem zárják ki, hogy a jegybank módosítja inflációs célkitűzését.
Baka Zoltán
