Az idén márciusban a köz- és magánszférában egyaránt folytatódott az első két hónapra jellemző bérdinamika. Ennek hatására a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete az előző évihez képest 19,4 százalékkal, 111,7 ezer forintra nőtt, míg a nettó átlagkereset 18,7 százalékkal, 71 ezer forintra emelkedett. A reálkeresetek a negyedév során 11,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fizikai munkakörben dolgozók bruttó átlagkeresete 79 ezer forint, a szellemi foglalkozásúaké pedig 153 ezer forint volt idén. Ez a kiugróan magas bérdinamika a következő másfél évben is fennmaradhat. Kuncze Gábor, a kisebbik koalíciós párt, az SZDSZ elnöke a napokban azt nyilatkozta, hogy a kormány első száz napra vonatkozó programjának következményeként 2003-ban is tíz százalékot meghaladó reálbér-emelkedéssel lehet számolni. Ezt elsősorban az állami szférában tervezett béremelés okozza.
A bérnövekedés egyelőre nem emeli elviselhetetlen mértékben a fogyasztói árindexet, a bérkiáramlásra leggyorsabban reagáló szolgáltatások árának növekedése sem öltött eddig veszélyesnek mondható mértéket. Áprilisban 6,6, míg az első négy hónapban 7 százalékos év/év alapú árindexet mért a KSH a szolgáltatásoknál, aminél az élelmiszerek és a szeszes italok árucsoportok mutatója is nagyobb volt. Elemzők mindazonáltal úgy látják, hogy a jelenlegi béremelkedési ütem nem tartható fenn sokáig az inflációs célok veszélyeztetése nélkül. Erre egyébként nincs is nagy esély, miután a második félévben a tavalyi magas bázis miatt mérséklődik a dinamika. A PM közelmúltban publikált gyorsjelentése szerint idén a bruttó átlagkereset 14-15, a nettó mintegy 15, míg a reálbér 9 százalékkal bővülhet. A költségvetési szférában 20 százalék feletti, a magánszektorban 12 százalékot megközelítő bérdinamikával számol a tárca.
A KSH adatai szerint a költségvetési intézmények átlagos bérszintje továbbra is mintegy 30 százalékkal magasabb az előző évinél. Az ott dolgozók bruttó keresete az első negyedévben 32,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a nettó 29,1 százalékkal bővült. A magas növekedési ütemet a 2001-es év közben hozott központi intézkedések áthúzódó hatása, valamint a 2002-es illetményemelés okozta. A KSH által a közigazgatás címszó alatt gyűjtött 299-féle munkavállalói körbe tartozók bruttó bére az idei első negyedévben 47 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A versenyszféra márciusban is hozta az év első két hónapjában megszokott 14 százalék körüli bérnövekedést. Az ott dolgozók átlagosan bruttó 108,2 ezer, nettó 69,1 ezer forintot kerestek. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi tevékenység, ahol a havi bruttó átlagbér 221 ezer forint. Érdekesség, hogy idén ebben az ágazatban növekedtek a legkisebb ütemben a bérek, a 6,2 százaléknál még a textilipar keresetbővülése is nagyobb volt. A hagyományosan a bérsorrend végén kullogó oktatás és egészségügy is 18-20 százalékos bérnövekedést könyvelhetett el az idei első negyedévben.
B. Z.-D. L.
