A Magyar Köztársaságnak a volt Szovjetunióval szemben fennálló, transzferábilis rubelben keletkezett, majd USA-dollárra átszámolt, Oroszország által átvállalt követelései eladásának feltételeit az 1114/1997-es kormányhatározat szabályozza. Ennek szövege nem tartalmazza azt a követelményt, hogy a magyar kormányzati követelések eladásánál az orosz félnek bele kell egyeznie a tranzakcióba vagy a vásárló személyébe. Eszerint Oroszország elvileg tovább törleszthet bármilyen módon, ám nincs beleszólása abba, hogy a magyar kormány milyen diszázsióval, fizetési határidővel és pénzügyi garanciával értékesíti a követelést.
A kormány a közelmúltban jóváhagyta, hogy a Meinl Bank AG az Oroszországgal szembeni magyar követelésekből 250 millió dollár értékű adósságcsomagot megvásároljon. Miután a magyar állam könnyített az adósságlebontás feltételein, a bécsi pénzintézetnek a korábban minimálisan megkövetelt 58 százalék helyett csupán 31 százalékot kell fizetnie. Ez 77,5 millió dollárnak megfelelő forintot jelent. A fizetési határidő 2002. június 20-a.
Oroszországot a magyar fél nem tájékoztatta tervezett lépéséről - nyilatkozta Szergej Kolotuhin orosz pénzügyminiszter-helyettes a Népszabadságnak. Orosz vélemény szerint az adósság eladásához mindenképpen kellett volna az adós, ez esetben Oroszország beleegyezése is. Így ha valóban megtörtént az adósság eladása, a szerződés érvénytelen, s az orosz félnek nincs is szándékában beleegyezését adni. Amikor Csehország 2001-ben 22 százalékos árfolyamon a Falcon Capital nevű cégnek eladta az orosz adósságot, akkor az ügylet Moszkva beleegyezésével zajlott hangsúlyozta.
A magyar kormány határozata értelmében a lebonyolítás során a követelés megvásárlására engedéllyel rendelkezőkkel a Magyar Államkincstár (MÁK) pénzügyi-elszámolási szerződést köt. Ezzel egyidejűleg a vevőnek a szerződésben szereplő összeg egy százalékának megfelelő óvadékot kell elhelyeznie a MÁK-nál, ezt beszámítják az ellenértékbe a pénzügyi végelszámoláskor.
(NAPI)
