Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Pénzügyminisztérium (PM) márciusi előrejelzésének megfelelően alakult áprilisban az államháztartás mérlege, a négy hónap alatt elért 316,1 milliárd forintot hiány az éves terv 62,5 százaléka. A tárca szakértői szerint az év eleji egyszeri hatásokon - például az MFB feltőkésítése - túl a költségvetési intézmények bér jellegű kiadásainak megugrása vezetett a deficit növekedéséhez. A pénzügyi tárca illetékesei immár nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az év egészében a tervezett 3,2 százaléknál magasabb lehet az alrendszerek együttes hiánya.
Az államháztartáson belül a tb-alapok helyzete a legnyugtalanítóbb. Az itt felhalmozott 83,6 milliárd forintos hiány közel ötszöröse az éves előirányzatnak. A minisztérium szakértői szerint az egészségügyi intézményeknek folyósított előlegek visszatérülése és a költségvetés később esedékes átutalásai - például a magánnyugdíjpénztárak után - mérséklik a hiányt, ráadásul a megiramodó bérkiáramlás többlet járulékbevételekhez is juttatja az alapokat. Ezzel együtt elismerték, hogy a tavalyi kormányzati döntések, köztük az évközi nyugdíjemelés, illetve egyes egészségügyi ellátások finanszírozási keretének emelése nem épültek be az idei előirányzatokba, így mindenképpen szükség lesz pótlólagos források átutalására a költségvetésből. Tovább növeli mintegy 65 milliárd forinttal a kiadási igényt az idei évközi nyugdíjemelés.
A központi költségvetésben a gazdálkodó szervezetek támogatásának, valamint az intézményi kiadásoknak a növekedése okoz gondot. Az egyedi és normatív támogatásokra már elköltötték az éves keret 39 százalékát. A költségvetési szervek felhasználása meghaladta a 41 százalékot, ezen belül a központi támogatással fedezett kiadási előirányzat 41,6 százalékát fizették már ki. A várhatóan folytatódó nagymértékű bérkiáramlás pedig előrevetíti az előirányzatot meghaladó mértékű kiadást.
A PM-ben egyelőre nem kívántak becslésekbe bocsátkozni a költségvetés idén várható hiányának nagyságát illetően, azt viszont elmondták, hogy számításaik szerint az adókból a lapokban megjelent összegeknél kisebb többletre lehet számítani. A bérnövekedés hatására az szja-ból 70-80, a társasági adóból és a vámbefizetésből 50-60, míg az áfából 40-50 milliárd forint többletet várnak az év egészében. Eltérés igazából az áfával kapcsolatban mutatkozik a prognózisok között, az elemzők szerint meghaladhatja a 100 milliárd forintot az áfából terven felül befolyó összeg. A PM szerint azonban az erős forint miatt olcsóvá váló importhoz kapcsolódó áfabefizetések elmaradnak a várakozásoktól. Az első négy hónapban 441,7 milliárd forint áfa érkezett be a büdzsébe, ami az éves terv 34,4 százaléka. A PM számai mindenesetre azt jelzik, hogy az új kormány ígéreteinek beváltására a rendelkezésre álló bevételek nem lesznek elégségesek, csak az államadósság növelésével teljesíthető a 100 napos program.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a két évre szóló tervezés nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tervezéskor figyelembe vett időszak alatt bekövetkező világgazdasági változásokra a jelenlegi feltételek mellett nem tud rugalmasan reagálni a költségvetés, így egyes év közben születő döntések a determinációkon keresztül eltéríthetik a kijelölt pályától a büdzsé végrehajtását. Bathó szerint az ily módon keletkező kötelezettségeket be kellene építeni a büdzsébe.
Baka Zoltán
