A legutóbbi Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozták a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és -hasznosításának szabályairól szóló kormányrendelet módosításait, új részekkel egészítve ki a korábbi 17/2002. (II. 18.) számú rendeletet, amelyek értelmében az árveréseken a vagyonkezelésbe került földet forgalmi értéken kell eladásra kitűzni.
A forgalmi érték meghatározásához szükséges képletet is tartalmazza a közlöny. E szerint a meghatározáshoz a föld egy hektárra jutó aranykorona (AK)-értékét szorozni kell a föld egy AK-ra eső normatív jövedelmével étkezésibúza-kilogrammban.
Ezeket a számokat megyénként hozza a közlöny: a legértékesebb területek Tolna, míg a leggyengébbek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók. Mindezeket szorozni kell 100 kilogramm étkezési búzának az értékbecslést megelőző három évben kialakult határidős hazai átlagárával. Erre az évre a rendelet 2500 forintot határoz meg, s ezzel a szabályozás megalkotója - úgy tűnik - emelni szeretné a föld értékét, az év eddig eltelt részében ugyanis a Budapesti Árutőzsdén a legközelebbi lejáratra szóló jegyzés csupán február elejéig volt ennél magasabb szinten. Az így megkapott eredményt a tőkésítési kamatlábbal kell osztani, amelyet a Földhitel és Jelzálogbank Rt. a forgalmi érték meghatározásának időpontjában alkalmaz - a Közlöny szerint erre az évre 8,0 százalékot állapítottak meg. Mindebből pedig - abban az esetben, ha a föld haszonbérletbe van adva - ki kell vonni a bérlet piaci értékét, amelynek kiszámolásához a képletet ugyancsak hozza a közlöny.
Szakmai körökben úgy vélekednek, hogy az NA tulajdonában lévő földek AK-átlaga 23-25 között lehet, ám bőven találni 30, sőt jóval 40 AK fölötti terület is. A meghatározott képletet alapul véve Komárom-Esztergom megyében egy viszonylag jobb, 30 AK-s föld hektárja 387 230 forinton indulna az árverésen, egy 40 AK-s terület hektárja viszont már 516 203 forinton startolna. A számításhoz a NAPI Gazdaság búzaárként a BÁT front hónapi jegyzéseit vette alapul, elképzelhető, hogy az NA ettől eltérő értékeket alkalmaz a kalkulációjában, ám lapzártánkig a földalapnál senkit sem sikerült elérni.
Raskó György agrárközgazdász szerint viszont a számítási képlet alapvetően hibás, mivel nem a föld AK-értékét, hanem az elhelyezkedését teszi meghatározóvá az árban. Egy Békés megyében található 30 aranykoronás terület minimumára például 286 125 forint lenne, míg ugyanennyiért Vas megyében csupán 25 aranykoronás földet lehetne kapni. Raskó úgy vélekedett, hogy az elmúlt évben ugyan fölfelé indultak a földárak, ezzel együtt a számítási módszer alapján vett forgalmi értékek olyan magas árszintet képviselnek, amit alig néhány gazda engedhet meg magának.
Á. A.
