Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A havi ötvenezer forintra emelt minimálbér miatti negatív hatások intenzitása idén várhatóan erősödik 2001-hez képest - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. felméréséből. A leginkább érintett cégek köre jelentősen bővült, míg a már 2001-ben is gondban lévők problémái súlyosbodtak - állapítja meg a gazdaságkutató intézet. A minimálbér közvetlen és rövid távú hatásai számottevőek azon ágazatokban, ahol alacsonyak az átlagbérek és magas a tevékenység élőmunkaigénye.
A gazdasági tárca saját előzetes számításai kisebb hatással kalkuláltak az ötvenezres minimálbér kapcsán. A GM úgy vélte, hogy a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében 617 700 főt, azaz a munkaerő alig harmadát érinti az emelés, a vállalatok számára pedig nem okoz különösebb nehézséget a kényszerű bértömeg-növekedés. Ennek mértékét ugyanis az egész szférában átlagosan 2,3 százalékra tették. Ráadásul ezt részben ellensúlyozta a munkáltatói tb-járulék két százalékpontos csökkentése, valamint a munkaerő-piaci alapból 2002-ben kompenzációként szétosztott 15 milliárd forint.
A GKI felmérése szerint 2001-ben a foglalkoztatottak 26-31 százalékát, idén pedig 31-35 százalékát érintette a minimálbér emelése. A bérszerkezet drasztikus összenyomása komoly aránytalanságokat okozott több területen, ezt pedig csak további jelentős bérfejlesztéssel lehet feloldani - véli Adler Judit kutatásvezető. A GKI más irányú elemzései megállapították, hogy a munkáltatók a szakképzetlen dolgozóktól - akik részben a legalacsonyabb keresetűek közé tartoznak - középtávon a minimálbér-emeléstől függetlenül is nagy arányban meg kívánnak válni.
Az ágazatok közül elsősorban a ruházati termékek gyártása, a textilipar, a szálláshely-vendéglátás, a kiskereskedelem, az építőipar, valamint a bőrtermékek és lábbelik gyártása a változás kárvallottja. E körben 2001-ben 37-50 százalék, 2002-ben pedig 40-60 százalék között mozgott a minimálbéren foglalkoztatottak aránya. A kis- és középvállalkozások (kkv) mindkét évben 40 százalék feletti érintettséget jeleztek.
A GKI becslése szerint a következő két-három évben mintegy 500 milliárd forinttal kellene növekednie a versenyszféra keresetkiáramlásának ahhoz, hogy legalább a korábbi kereseti különbségek regenerálódjanak. Hasonló regenerációra lesz majd szükség a költségvetési szférán belül, különösen a közalkalmazottaknál.
D. L.
