Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) alapján 2000-ben a regionális gazdasági fejlettségbeli különbségek tovább nőttek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb adataiból. A régiók közül az első három helyen továbbra is Közép-Magyarország, a Nyugat-Dunántúl és a Közép-Dunántúl áll, e területeken az egy főre jutó átlag jócskán meghaladta az országosat. A folyó beszerzési áron mért 2000. évi 13 151 milliárd forint GDP-hez Közép-Magyarország 43,1 százalékkal, a Dunántúl 29,5 százalékkal, Kelet-Magyarország pedig 27,4 százalékkal járult hozzá. Miközben a központi és a dunántúli régiók 0,4, illetve 0,3 százalékponttal növelték arányukat, addig a keleti országrész részesedése az 1999-eshez képest 0,7 százalékponttal csökkent. Amíg a legfejlettebb régió fajlagos értéke 1998-ban 2,18-szorosa volt a rangsor végén lévő Észak-Alföldnek, addig 1999-ben már 2,36-szorosa, 2000-ben pedig 2,40-szerese. Ez a különbség azonban nem éri el az Európai Unióban tapasztalhatót - mondta Bagó Eszter, a KSH elnökhelyettese. Az EU-ban a hasonló mutató ugyanis ötszörös különbséget jelez.
Az EU-ban a legfontosabb érték az átlag 75 százaléka. Ez alatt jogosult egy régió a legtöbb strukturális támogatásra. Az unió 211 régiójából 46 terület, összesen 66 millió lakossal, nem éri el ezt a küszöböt. A tagjelölt országok 56 régiójából viszont 52 e limit alatt van, csupán Prága, Ciprus, Pozsony és Közép-Magyarország van e felett.
A Budapestből és Pest megyéből álló közép-magyarországi régióban 2000-ben az egy főre jutó GDP csaknem kétmillió forint volt, ez vásárlóerő-paritáson számolva az uniós átlag 78,1 százaléka. Időről időre felbukkan az ötlet, hogy e régióhoz kellene csatolni a különösen fejletlen Nógrád megyét, amely az utolsóelőtti a sorban. Ezzel a megoldással a főváros egész területe a 75 százalékos érték alatt tartható. Lapunk számításai szerint azonban ez ma már nem igaz. A 2000-es adatok szerint ugyanis a Nógráddal bővített Közép-Magyarország teljesítménye 2000-ben az uniós átlag 74,6 százalékát érte el. Mivel pedig 2001-ben a magyar gazdaság növekedése felülmúlta az unióét, ezért e mutató értéke biztosan 75 százalék fölé került. A jelek szerint tehát Nógrád lakosságszáma nem elég ahhoz, hogy a központi régió átlagát tartósan 75 alatt tartsa.
D. L.
