Magyarországon tavaly évek óta először visszaesett a cégfelvásárlások száma. A 183 lezárt ügylet 25 százalékkal kevesebb, mint 2000-ben. A magyar M&A-piac összértéke 4 milliárd dollárt tett ki, ami 39 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, Európában ezzel szemben jóval nagyobb, 52 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy 2000-ben, amikor a Deutsche Telekom felvásárolta a Matávot, az óriástranzakció egymagában harmadát képviselte az összpiaci értéknek. Az M&A-piac vásárlóerő-paritáson számolva eléri a GDP 4 százalékát, ez azt mutatja, hogy a magyar a régió legérettebb piaca - Csehországban ez az érték 1,4, Lengyelországban 0,9 százalék -, az Európai Uniónak a GDP 7 százalékát meghaladó M&A-piacához viszonyítva viszont még van hova fejlődni.
A nyilvánosságra hozott tranzakciók átlagos értéke - a 100 millió dollár feletti ügyleteket nem figyelembe véve - 12 millió dollár volt, ami nagyjából megfelel a régió átlagértékének. A 100 millió dollár feletti ügyletek száma ötről háromra csökkent 2000-ről 2001-re, összértékük pedig 3,6 milliárdról 1,8 milliárd dollárra apadt. A belföldi ügyletek aránya növekedett, a teljes M&A tevékenység 57 százalékát tették ki és főként a hazai szereplők iparági konszolidációjából származtak. A felvásárlók számos belföldi tranzakcióban nyugati vállalatok leányvállalatai voltak.
A régió tizenkét határokon átnyúló tranzakciójából három kötődött Magyarországhoz. Az üzleti partnereknek portfólióracionalizálás céljából egymás kivásárlására irányuló tranzakciói az ügyletek 15 százalékát képviselték. Új tendencia, hogy több jelentős vállalatot - a Picket, a Graboplastot, a Csopakot és a Skálát - azzal a céllal vásároltak meg, hogy kivezethessék őket a tőzsdéről. A termelő szektor volt a legaktívabb ágazat az összes tranzakció 21 százalékát adó 39 ügylettel. Az ágazati konszolidáció erős ösztönző hatással volt az M&A tevékenységre 2001-ben, amely az egyébként is aktív pénzügyi szektorban volt leginkább tetten érhető.
T. K.
Tóth Katalin