A kormányváltás feltehetően nem jár a kamatpolitika számottevő módosulásával - vélekednek a NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők, akik szerint a második negyedévben újabb 25-50 bázispontos kamatvágásra szánja rá magát az MNB. A jegybank tavaly július óta összesen 2,75 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, amely jelenleg 8,5 százalékos szinten áll. A mindenekelőtt a dezinfláció sikerességéhez és a külföldi jegybankok - elsősorban az Európai Központi Bank (ECB) és a Federal Reserve - kamatdöntéseihez igazodó magyar kamatpolitika meglehetősen óvatos volt az utóbbi években, és ez valószínűleg a következőkben is így lesz - vélekedett Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője.
Elméletileg hatással lehet a jegybank kamatpolitikájára, ha siker koronázza az MSZP vezető gazdaságpolitikusainak erőfeszítéseit, és gyengül a forint. Ha a forint gyengülése az inflációcsökkenés akadályává válik, akkor könnyen elképzelhető, hogy az inflációs cél teljesüléséért aggódó jegybank kamatemeléssel próbálja szigorítani a monetáris feltételrendszert, ami pedig vonzóbbá tenné és - az MSZP törekvéseivel szemben - erősítené a magyar devizát. László Csaba pénzügyminiszter-jelölt lapunk tegnapi számában megjelent nyilatkozatában mindenesetre úgy vélte, hogy a forintárfolyam változása mindkét irányban csak mérsékelt ütemben gyűrűzik át a belföldi árakba, vagyis az általuk megjelölt 5 százalék alatti inflációs cél ilyen feltételek mellett is teljesíthető. Kérdés, hogy a kormány mennyire képes befolyásolni a magyar fizetőeszköz kurzusát, ugyanis ez a piacon alakul ki - mutattak rá az alapvetően szkeptikus szakértők, akik szerint az sem egyértelmű, hogy a forint esetleges gyengülése valóban visszafogja-e az infláció csökkenését, illetve hogy a jegybank kamatdöntései mennyire hatnak a piaci hozamszintre.
Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje a napokban felvetette az árfolyam-politika megváltoztatásának lehetőségét is, de ennek megvalósulását a lapunk által megkérdezett elemzők gyakorlatilag kizártnak nevezték. A monetáris politika esetleges irányváltását jelezheti az új MNB-alelnökök kinevezése, és ezáltal a döntéseket hozó testület összetételének megváltoztatása, és nem zárható ki az sem, hogy a jegybanktörvény módosítása következtében átalakul az MNB intézményi struktúrája. Többen úgy vélik, hogy a kormányváltást jelenlegi formájában nem éli túl a monetáris politika legfőbb döntéshozó testülete, a monetáris tanács sem.
K. P. P.
Kolozsi Pál