Levegőhöz juthat a hazai dohányipar, mert Magyarország újra kezdeményezi - egyebek mellett - a cigaretta jövedéki adójára vonatkozó uniós tárgyalásokat. Így esély van arra, hogy a dohánygyártóknak mégsem kell 2004-ig az unióban szokásos színvonalra emelniük a cigaretta árát. Az EU-ban a termék adóterhe a fogyasztói ár 57 százaléka, míg itthon jelenleg 41. Az uniós szintű jövedéki adó a termék fogyasztói árának 85-100 százalékos emelkedéséhez vezethet. Patai András, a Magyar Dohányipari Szövetség elnöke szerint a tárgyalások újrakezdésére azért is szükség van, mert a dohánytermékek jövedéki terheinek uniós szabályozása szigorodott. A külső körülmények indokolttá teszik, hogy a magyar dohányipar ötéves haladékot kérjen, adott esetben 2008. december 31-ig a jövedéki adó elvárt növelésére.
Az ideiglenesen lezárt adófejezetek felülvizsgálatát a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára múlt pénteken, a Kisüsti fesztiválon jelentette be. Eszerint Magyarország a dohánytermékek adóemelésére vonatkozó fejezetek mellett újratárgyalná a szesz, illetve a pálinka bérfőzésének adókérdését is (NAPI Gazdaság, 2002. április 15., 3. oldal). Horváth Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az adófejezet újbóli megnyitása nem veszélyezteti a korábban meghatározott ütemtervet, amelynek értelmében Magyarország 2002 végéig lezárja csatlakozási tárgyalásait. Szerinte e kérdésben egy ideje már folynak konzultációk az unió illetékeseivel, akiket ezért nem lephetett meg a bejelentés.
Az EU-ban egy doboz cigaretta fogyasztói árának adótartama 57 százalék - emlékeztetett Patai. Az új szabály szerint ezt abszolút összegben is rögzítik, így július elsejével ezer szálra vetítve hatvan euróra emelkedik az adótartam, s ez 2006-ig 64 euróra növekedne. A magyar álláspont az, hogy az uniós adószint elérése 2004-re túlzott terhet jelentene a fogyasztóknak: a dohányipar szerint a fogyasztói ár 85 százalékkal emelkedne, a Pénzügyminisztérium közleménye az árak megduplázódásával számol. A tárca szerint ilyen mértékű emelkedés mintegy 2,4 százalékkal növelné az időszak alatt az inflációt, ami vélhetően megtorpedózná, de legalábbis komoly erőfeszítésekre kényszerítené az inflációs célkitűzés betartása érdekében a monetáris és fiskális politikát.
Patai szerint jó esélye van hazánknak arra, hogy megkapja a derogációt, hiszen ha Magyarországot kivéve az összes EU tagjelölt átmeneti időszakot kap, az zavart okozhat az EU belső piacának működésében. Márpedig Lengyelország és Szlovákia 2008 végéig már haladékot kapott, Csehország pedig még nem zárta le az adófejezeteket, így nem tudni, milyen időszakra kap majd derogációt. Szakértők szerint ha Magyarország nem kérne haladékot, akkor például a szomszédos Szlovákiában jóval, 40-50 százalékkal olcsóbb lenne a termék, ami kedvezőtlen helyzetbe hozná a magyarországi érdekelteket.
A szövetség elnöke fontosnak tartotta kiemelni: az esetleges halasztás nem azt jelenti, hogy nem emelkedik gyors ütemben a cigaretták adója, inkább csak azt, hogy az fokozatosan éri el az uniós szintet. Ezzel a magyar dohánypiac a csatlakozást követően is megőrizheti a versenyképességét, az adóemelések mértéke nem okoz nagy kiesést a legális forgalomban és nem gerjeszti túlzottan az inflációt, a költségvetés pedig csak rövid távon esik el a nagyobb bevételektől. A dohány adója a büdzsé éves jövedéki adóbevételének durván az ötödét teszi ki.
Hőnyi Gyula
