Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Varga Mihály pénzügyminiszter értékelése szerint „pozitív, jó számok” jellemzik az államháztartás első három havi mérlegét, ezért az nem szorul módosításra.
A tárcavezető úgy látja, hogy a helyzet semmivel sem rosszabb, mint négy éve, az akkori választásokat megelőző időszakban volt. Érvelése szerint az államháztartás hiánya 1998-ban nem maradt el lényegesen a mostani, az előirányzat 48 százalékára rúgó deficittől.
Való igaz, négy éve március végén az éves terv 42,2 százalékán állt az államháztartás deficitje (s nem 41,5 százalékon, amiről a pénzügyminiszter beszélt, s ami a központi költségvetés helyzetének mutatója volt). A rákövetkező hónapban azonban mindössze 0,4 százalékkal 42,6 százalékra emelkedett a hiány, míg idén áprilisban - a PM előrejelzését alapul véve - 57,9 százalékra nőhet a deficit. Ebben a hónapban ugyanis a negyedéves áfabefizetéseket ellensúlyozzák olyan egyszeri tételek, mint az államadósság szokásosnál 20-22 milliárd forinttal nagyobb törlesztése, illetve a honvédséghez kapcsolódó rendkívüli kifizetés, így a havi hiány várhatóan 50 milliárd forint körül alakulhat.
A tárca tegnapi tájékoztatóján elhangzott, hogy rendkívüli tételek és a megugró bérkifizetések határozták meg az idei mérleg alakulását. A PM szerint ezt jól mutatja a költségvetés havi deficitjének mérséklődése: januárban még 105 milliárdról szólt e jelentés, márciusban már csak 62 milliárdról. Az egyszeri kiadások összességében mintegy 100 milliárd forinttal emelték az államháztartás hiányát, ebből az MFB tőkejuttatása és feladatainak finanszírozása 36, a Nemzeti Színház beruházása 10,2 az egyházak támogatása 4, az Egészségbiztosítási Alap évközben megtérülő előlegei pedig közel 20 milliárd forinttal vették ki részüket. További 30 milliárd forint kiadást jelentett - egy tavaly decemberi kormányhatározat alapján - az előző évi általános tartalékkeret maradványainak felhasználása. Ezen tételek nélkül a deficit 142 milliárd forint lett volna, ami csaknem 10 milliárddal jelentett volna alacsonyabb hiányt az időarányosnál.
A jelentés szerint az államháztartás bevételei az időarányosnak megfelelően, a kiadásai viszont 1,5 százalékkal a felett teljesültek. A PM idén is többletbevételt vár a költségvetésben és a tb-rendszerben, köszönhetően a tavalyi többletek miatt magasabb bázisoknak, illetve a lendületes bérnövekedés eredményeként. Utóbbi a tavaly évközben hozott bérintézkedéseken keresztül a közszféra idei kiadásait is növeli, méghozzá tekintélyes módon, ám az ahhoz kapcsolódó közterhek is a tervezettet meghaladó mértékben folyhatnak be. Az adóbevételekkel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a tervezettnél mérsékeltebb gazdasági növekedés és a prognózisnak nagyjából megfelelő infláció mellett a forinterősödés és a visszautalások növekedése is az áfabevételek visszafogott bővülését vetítik előre a tárca szakemberei szerint. Ebből az adónemből egyelőre a tavalyinál csaknem 20 milliárd forinttal kevesebb folyt be március végéig. A tárca szakemberei azonban nem kívánták megosztani a sajtó képviselőivel a többletbevételekre és a többletkiadásokra vonatkozó becsléseiket, csak annyit közöltek, hogy azok a tavalyihoz hasonló módon alakulhatnak. Az nem egyértelmű, hogy ez a tavaly elért és azonmód felhasznált közel 300 milliárd forintot jelenti-e, vagy csak arányaiban várnak hasonló eredményt.
Azt viszont már biztosnak veszi a pénzügyminiszter, hogy 60-100 milliárd forint többlet keletkezik idén az államháztartásban. Bejelentése szerint ugyanis ekkora összeget kívánnak költeni évközben nyugdíjemelésre, melyet két ütemben, júniusban és decemberben hajtanának végre. Ez nagyjából 4-6 százalékos nyugdíjemelést tenne lehetővé. Varga szerint valószínűbb, hogy 60 milliárd forint körüli összeggel pótolják a nyugdíjasok járandóságát, így első lépésben júniusban mintegy 30 milliárd forint jutna erre a célra. A nyugdíjemelést megalapozó számításokról elmondta, hogy becslést készítettek az első negyedévben várható nettó átlagkereset-emelkedésre, s az így kapott 16-17 százalékot vették figyelembe. Ehhez tudni kell, hogy egyelőre csak a januári kereseti statisztika áll rendelkezésre, ami 18,7 százalékos emelkedést mutatott. Ennél frissebb információval szolgál az inflációs komponens, ami szintén kell a nyugdíjszámításokhoz: a tegnap kijött márciusi adat szerint a nyugdíjasok fogyasztói árindexe 6,7 százalék volt az első három hónapban, míg a teljes fogyasztói kosár szerint számolt mutató 5,9 százalék.
Figyelembe véve a közszféra, illetve nyugdíjemelés idén várható többlet-forrásigényét, megállapítható, hogy erre a két célra lényegében el is megy a számításaink szerint idén várható 200-250 milliárd forint többletbevétel. Ez azt jelenti, hogy a pártok által még ebben az évben megvalósítani tervezett programokra nem marad forrás a büdzsében.
Baka Zoltán
