A kutatók azt várják, hogy a tavalyi gazdaságpolitikai változások többsége az idén hat igazán, és mivel a világgazdasági javulás Magyarországon is csak fokozatosan érezteti hatását, az import növekedési üteme nagyobb lesz az exporténál - áll a jelentésben. A világpiaci változások ugyancsak befolyásolják az inflációt, emellett az áremelkedésre az idény jellegű élelmiszerek, a hatóságilag szabályozott árak alakulása, valamint a forint árfolyama gyakorolja a legnagyobb hatást. Az idei év első felében várhatóan tovább lassul a gazdaság növekedése, ez alapvetően összefügg azzal, hogy a magyar kivitel legfontosabb felvevőpiacán, Németországban különösen kedvezőtlen konjunkturális helyzet várható - jelzi előre a Kopint prognózisa. Az export növekedésének lassulása mellett a behozatal - négy év után először - gyorsabban nő a kivitelnél, emögött részben a versenyképesség erős forint miatti romlása, részben pedig a beruházások, elsősorban a technológiai invesztíciók - az év második felére várt - élénkülése áll.
Az ipari termelés növekedése az év egészét tekintve továbbra is lassú lesz a Kopint szerint, a kutatók 4-4,5 százalékos kibocsátásbővülést várnak. A háztartások fogyasztása némiképp emelkedik, az idei 4-ről 4,7 százalékra.
A kutatók részben arra figyelmeztetnek a gazdaságpolitikával kapcsolatban, hogy továbbra is szükség van határozott antiinflációs politikára, de fontos, hogy ez ne váljon olyan, minden más gazdaságpolitikai célt háttérbe szorító prioritássá, amely veszélyeztethetné a számottevő mértékű növekedés és egyensúly fenntartását. Másrészről azt is kiemelik, hogy az államháztartás elszámolási rendszerét az EU-csatlakozás és az állam pénzügyeinek fokozott átláthatósága érdekében közelíteni kellene az unióban érvényben lévőhöz.
(NAPI)
