Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Pénzügyminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Bank szakemberei a múlt héten öntötték végleges formába az Európai Uniónak megküldendő Notifikációs jelentést, vagyis azt a számítást, amely nem a jelenleg használt GFS, hanem az EU módszertana szerint számítja ki az államháztartás hiányát és az államadósságot.
A jelentésből az derül ki, hogy az SA-95 szerinti államháztartási hiány az 1998-as 8 százalékról, illetve az azt megelőző 10 százalékról 2000-re 3 százalékra mérséklődött, ezután azonban emelkedni kezdett a deficit. Tavaly a GDP 4,1 százalékára rúgott, idén pedig várhatóan megközelíti az 5 százalékot. A NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők az előző évre vonatkozóan eddig jellemzően 4,5-5 százalék közötti Eurostat szerinti deficittel számoltak, és ezt vélelmezte László Csaba szocialista pénzügyminiszter-jelölt is.
Eközben a magyar módszertan szerint számított deficit a 2000-es 3,4 százalékról 3,3 százalékra csökkent tavaly, és idén további 0,2 százalékponttal mérséklődik.
A kétféle kimutatás közötti eltérés zömét mostanában a 100 százalékos állami tulajdonban álló Magyar Fejlesztési Bank költségvetési célú kiadásai okozzák, miután ezt a magyar módszertan nem tekinti a költségvetés részének, az Eurostat viszont igen. Az SA95 hosszasan taglalja, hogy az állami tulajdonú cégek mely kiadásait kell költségvetési kiadásnak tekinteni, és ha igaz, lényegében erről szólt a három intézmény hosszadalmas egyeztetési eljárása is. Régebben olyan tételek okoztak eltérést a kétféle mutató között, mint a Postabank konszolidációja, a koncessziós bevételek, vagy a privatizációs szervezetek bevételei és kiadásai.
Úgy tudjuk, az MFB 2000-ben 20, 2001-ben pedig 100 milliárd forintot költött el, míg az idén 240 milliárd forint körüli kiadással számol. A költségek között a legnagyobb a súlyuk az útépítéseknek - erre tavaly 100 milliárd forint jutott, az idén 180 milliárd jut -, de idén 40 milliárd forintos összeggel szerepel a kimutatásban a szövetkezeti üzletrészek felvásárlása is.
Az MFB költségei a tényleges kiadásoknál kisebb mértékben növelték az állam finanszírozási igényét, mert a bank forrásai között államháztartáson belüli likvid eszközök is feltűntek, és a két számviteli rend közti különbség néhány más ponton is csökkenti az SA-95 szerinti hiányt. A bank tavaly és az idén is 36 milliárd forint költségvetési forráshoz jut, de már 2001-ben is kapott pénzt az ÁPV Rt.-től, illetve a költségvetésből. Az SA-95 kimutatás szerint így az intézmény működése négy év alatt összesen mintegy 270 milliárd forinttal növelte, illetve növeli az államháztartás nettó finanszírozási igényét. Miután ennek a tehernek jelentős része idén keletkezik, az államháztartás SA-95 szerinti GDP arányos adóssága idén elszakad a magyar elvek szerint számítottól és négy év szakadatlan csökkenése után emelkedni kezd. Míg 1998-ban az SA-95 szerinti adósság megközelítette a 62 százalékot, addig a GFS szerkezetben kimutatott csak 61 százalék volt. A következő négy évben mindkét kimutatás szerint stabilan csökkent az adósság/GDP hányados, és a két érték különbsége 1 százalékponton belül maradt. 2002-ben azonban az MFB gyorsan növekvő kiadása és az ehhez kapcsolódó finanszírozási igény miatt a két mutató elszakad egymástól. Az SA szerinti mutató 1 százalékponttal növekedve 54 százalék fölé nő, a GFS szerinti viszont 52 százalék alá csökken. Mindkét számítás szerinti eredmény bőven belül van az euróövezethez való csatlakozás kritériumát jelentő 60 százalékon.
A NAPI Gazdaság kérdésére szakértők azt fűzték hozzá az SA95 szerinti mérlegeredményekhez, hogy a tavalyi és az idei deficitnövekedés jól láthatóan egyszeri tételek illetve programok kiadásainak eredménye, vagyis nem jelent hosszú távú elkötelezettséget. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezek kifutásával a deficit újra a 2000-es 3 százalék körüli szintre csökkenthet, ami a maastrichti követelmények felső határa.
B. Z.-K. P. P.
