Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kelet- és közép-európai EU-tagjelölt országok a maitól alapelveiben kissé, gyakorlatában és eszköztárában azonban nagymértékben különböző közös agrárpolitikához (CAP) csatlakoznak majd - áll az MTA Világgazdasági Kutatóintézete (VKI) agrárcsatlakozási lehetőségeket vizsgáló műhelytanulmányában. A VKI szerint a CAP - éppen a keleti kibővülés érdekében - olyan irányba mozdul majd el, hogy a csatlakozás az EU számára minél kisebb költséggel, illetve a jelenlegi tagok és agrártermelők számára a lehető legkevesebb megrázkódtatással járjon. Az egyértelmű - szögezi le a VKI -, hogy a mostani CAP-et jelenlegi formájában aligha lehet az új tagokra kiterjeszteni költségvetési, versenyképességi, termelési következményei miatt. A duális CAP viszont - azaz, hogy az EU 15-ök esetében a jelenlegi támogatásokat alkalmazzák, míg az új tagokra ennek kevésbé költséges változatát - aligha elfogadható, mert sértené a versenysemlegesség és az egységes piac elvét. Elvileg nem teljesen kizárt a kutatók szerint az agrárcsatlakozás hosszú átmeneti időszakkal, amelynek során kiegyenlítődnének a támogatások és az árak. Az Európai Parlament bírálta ugyan ezt a szűkmarkú tervet, az Európai Bizottság azonban a napokban ismételten kiállt ez irányú javaslata mellett.
A magyar kutatók a legvalószínűbb lehetőségnek a CAP olyan reformját tartják, amely a legkevésbé sérti a jelenlegi tagok érdekeit, az EU mezőgazdaságát pedig fenntarthatóan fejleszti. Ebben az esetben a CAP-et akár a csatlakozás első napjától kezdve alkalmazni tudnák az újonnan taggá váló országok. A reformmal ugyanakkor valószínűleg csökkennek azok a „kedvezmények”, amelyek a CAP-et a csatlakozni kívánók számára jelenleg vonzóvá teszik. Ilyen például a CAP kiadásainak 70 százalékát kitevő közvetlen kifizetésekre való jogosultság, amiben az új tagok már csak azért sem részesedhetnek ugyanúgy, mint a régiek, mert a 2000-2006 közötti időszakra jutó uniós agrárköltségvetés sokkal kisebb agrártámogatási költséggel számol az újak esetében, mint azt a jelenlegi CAP szerinti jogosultságuk indokolná. Az új tagok a reméltnél, illetve a jelenleg járónál kevesebbre számíthatnak az export-visszatérítések esetében is. Fentiek miatt a taggá válás, illetve az agrárcsatlakozás időpontjára a VKI szerint elvileg két lehetőség van. A mezőgazdaság nélkül hamarabb, s a CAP-reform előtt is megtörténhetne a csatlakozás, ez azonban elfogadhatatlan a kelet- és közép-európai országok számára. A mezőgazdasággal együtti csatlakozás viszont nem képzelhető el a CAP olyan változtatása nélkül, amely a keleti bővítést kivitelezhetővé tenné, nem beszélve a WTO-kötelezettségekről. Mindezek után elképzelhető, hogy a csatlakozással meg kell várni az új CAP-et, az ennek megfelelő új költségvetést, illetve a WTO-tárgyalások végét - véli a VKI.
L. L.
