Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Brüsszeli tudósítónktól:
Lengyelország az EU csatlakozási tárgyalásokon megállapodott a termőföld tulajdonlásáról. A külföldiek korlátozásának átmeneti ideje 3–12 év, több tényezőtől függően. Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben kommentálta a megállapodást, kiemelve: ezzel mérséklődtek a veszélyek, hogy a csatlakozási folyamat megtorpan. Martonyi szerint a lengyel földszerzési rendszer eltér a magyartól, ezzel magyarázható a hosszú, 12 éves átmeneti mentesség. A magyar külügyminiszter jelezte, hogy bár nem tartja megfelelő megoldásnak egy már ideiglenesen lezárt fejezet újranyitását, de ha a tárgyalások megrekednek, akkor nem lehet kizárni ezt az eszközt sem. A külügyminiszter a mezőgazdaságról szóló tárgyalásokra célzott, ahol a kormány elfogadhatatlannak tartja a brüsszeli javaslatokat az alacsony termelési kvótákról, a diszkriminatív közvetlen jövedelemtámogatásról és a vidékfejlesztésre előirányzott összegről. A magyar tárgyalási stratégiának minden érvre szüksége lesz, lehet, hogy formálisan nem kell újranyitni a fejezetet, de az utolsó fázisban amúgy is sor kerül a fejezetek összevetésére, a végelszámolásnál mindent bele kell tenni a kosárba – mondta Martonyi.
A magyar külügyminiszterhez hasonlóan lehetségesnek tartja a földvásárlási korlátozás időtartamának újratárgyalását az EU-val Baintner Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) európai integrációs főosztályának helyettes vezetője is. Egy fejezet sincs lezárva addig, amíg minden fejezet nincs lezárva – mondja, hozzátéve: ez nem csak a föld kapcsán van így, hanem eleve ez vonatkozik a tárgyalásokra. Azt, hogy miért kedvezőbb egy esetleges hosszabb tilalmi idő, a szakember a kormányzati politikával magyarázza. Utóbbinak alapelve ugyanis, hogy a nagybirtokokkal, illetve az ottani alkalmazotti rendszerrel szemben egyre több gazdálkodót kíván helyzetbe hozni úgy, hogy a saját birtokán termeljen, ehhez pedig „új földosztást” kell végrehajtani. Ezt nyilvánvalóan nehezítené a spekulatív szándékú földvásárlás. A külföldiek közül ráadásul nem egy már így is a kapuban toporog, s akár teljes termelőszövetkezetet is megvásárolna szőröstül-bőröstül, s a gazdálkodásra önállóan is képes magyar termelőket alkalmazottként foglalkoztatná.
Kurucz Mihály, az Európai Jogakadémia Közös Agrárjogi Tagozatának elnöke szerint a hír sem pozitív, sem negatív, nem zárja ki ugyanakkor, hogy esetleg a kormányzati tárgyalási taktika része. Kurucz üdvözli a fejezet ismételt megnyitási szándékát, amire szintén lát lehetőséget. Úgy véli ugyanakkor, hogy a kérdés összefügg a közvetlen termelői támogatásokkal, illetve a mezőgazdasági üzemi struktúrával. Ezért célszerűnek tartaná a földvásárlási korlátozási időt ezeknek a tükrében újratárgyalni, illetve a mezőgazdasági üzemi struktúra oldaláról megközelíteni.
Kurucz más megfigyelőkkel együtt úgy véli, hogy a más uniós állampolgárokra vonatkozó hosszabb földvásárlási moratórium azt is elősegítené, hogy a kormányzat által preferált családi gazdálkodói kör minél inkább megerősödjék a földpiac teljes megnyitásáig. Más kérdés viszont a versenyképesség, a tőkeerős külföldiek ugyanis jobb és több géppel, hatékonyabb földművelési módokkal lesznek képesek gazdálkodni, mint az ebbe a tevékenységbe éppen, hogy csak visszaszokott magyarok.
G. Ta.–L. L.
