Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az étkezési jegyek adómentes része nem változott 2002-ben, az élelmiszerboltokban levásárolható hidegutalványnál jelenleg havi 1400 forint, a melegutalványnál pedig 2200 forint ez az érték. Ebből viszont biztosan nem finanszírozható egy hónapig az étkezés. Az értékhatár növelése már hosszú évek óta napirenden van, előrelépés azonban nem történt.
A bevételkiesésnél jóval nagyobb többletforgalmat generálna az étkezési jegyek adómentes értékhatárának emelése - az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (ÉUFE) megbízásából a Kopint-Datorg és a Tárki szakemberei által készített felmérés szerint. A kutatás során 502 céget és 1506 alkalmazottat kérdeztek meg arról, hogy milyen mértékben vennék igénybe a megemelt értékhatárú étkezési utalványt. A kutatók a hidegutalvány - amely élelmiszerboltokban váltható be - esetén a jelenlegi havi 1400 forintos adómentes értékhatár helyett 2500 forinttal, a melegutalványnál pedig a mostani 2200 helyett 4000 forinttal számoltak.
Az eredmények szerint a lépés némileg csökkentené a adóbevételeket, hiszen minden 100 forint értékű jegy után 6,6 forinttal kevesebb közvetlen bevétele lenne az államkasszának. Ez éves szinten mintegy tízmilliárd forintos adóbevétel-kiesést okozna az államháztartásnak. A bevételelmaradást azonban ellensúlyozza, hogy az étkezési jegyek forgalma körülbelül 36 milliárd forinttal növekedne. A megnövelt értékhatár esetén különösen a melegétkezésre igénybe vehető utalványok iránti érdeklődés növekedne. Az étkezési jegyeket forgalmazók szerint az adómentes rész emelése nyomán mintegy ezerrel emelkedne a vendéglátóiparban foglalkoztatottak száma. A növekvő fogyasztás elsősorban a kis- és középvállalkozásként működő éttermeknél és üzleteknél csapódna le. A forgalom élénkülése pedig a számítások szerint 418 millió forint értékű többletberuházást eredményezne. Jelenleg ugyanis 2,39 millió alkalmazott kap a munkahelyén étkezési utalványt, az adómentes határ feltételezett mértékű emelésével ez a szám 2,85 millióra nőne. További haszon, hogy az emelés nyomán a munkavállalók munkahelyi közérzete és termelékenysége is javulhat.
A változást az is indokolja, hogy még a közép-európai államokban is nagyobb a magyarországinál az étkezési hozzájárulás értéke. A felmérések szerint szinte minden munkaadó támogatná az értékhatár emelését. A dolgozóiknak ma is utalványt adó vállalatok 93 százaléka a magasabb összegre emelné a hozzájárulást. Azon cégek egynegyede, amelyek jelenleg nem adnak utalványt az alkalmazottaiknak, az adómentes határ emelése esetén bevezetné ezt a fajta hozzájárulást.
Nemrégiben volt már egy kísérlet a változtatásra. Tavaly ugyanis két Fidesz-képviselő, Lasztovicza Jenő és Koltai Ildikó ebben a témában benyújtott egy módosító indítványt az szja-törvényhez. Az akkori javaslat a melegétkeztetési utalvány adómentes határát 5400, a hidegétkeztetési utalványét pedig 2600 forintra emelte volna. Az indoklás szerint ez a lépés a költségvetésnek öszszességében 300-400 millió forintos bevételt eredményezett volna. Sem a kormány, sem a frakciójuk nem támogatta kezdeményezésüket.
Az ÉUFE véleménye szerint a kutatásban szereplőnél ma már nagyobb mértékű emelés volna szükséges. A hidegétkeztetési utalványnál havi 4200 forintos, a melegétkeztetésinél pedig 6600 forintos adómentes határt szorgalmaznak. A választási kampányban elhangzott kijelentések szerint több politikai párt is az értékhatár növelését tűzte ki célul.
D. L.
B. Z.
