Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem valószínű, hogy hétfőn kamatot csökkentene az MNB - vélik a NAPI Gazdaság által megkérdezett makroelemzők, igaz, nem is zárják ki ennek lehetőségét. A többség a politikai bizonytalansággal indokolja, hogy inkább kivárást vár az MNB-től. E nézet szerint a politikai kockázat az oka annak, hogy az utóbbi időben a forint nem erősödött és ez a tendencia várhatóan kitart a választásokig. E logika szerint a forinton erősödési nyomás lesz a választások után, ezért az MNB most bespájzolja az amúgy indokolt kamatcsökkentéseket arra az időre, amikor túlzott mértékű forinterősödéssel kell szembenéznie. Ezzel ellentétes nézetet vall Zsoldos István, a CA-IB elemzője. Szerinte kicsit valószínűbb, hogy a tanács 25 bázispontos vágás mellett teszi le a voksát, mert ezzel azt kívánja sugallni, hogy a politikai kockázat nem befolyásolja magyar gazdaság teljesítményét és az inflációs pályát.
Megint mások nem annyira a választások közeledtével, mint inkább a makroadatokkal indokolják azon vélekedésüket, hogy a jegybank nem változtat az irányadó kamatokon. Barcza György, az ING elemzője szerint az utóbbi két hónap inflációs adatai és az olajárak emelkedése rontotta az inflációs cél teljesülésének esélyeit. A forint 11-11,5 százalék közötti árfolyama jó a cél megvalósításához, ennél gyengébb árfolyam viszont nem indokolt, hiszen a jegybank maga is elismerte - és a tartós fogyasztási cikkek árának februári stagnálása is arra utal -, hogy az erős forint a várakozásoknál lassabban hat a magyar árakra.
Márciusban a Reuters által megkérdezett elemzők többsége továbbra is jegybanki kamatcsökkentést vár a következő hetekre (13 elemző közül nyolc 25, egy 50 bázispontot). Időpontot azonban kevesebben mertek jósolni, mint egy hónappal ezelőtt: csak hárman. Mindhárom elemző március 18-a hétfőt jelölte meg a valószínű időpontnak, amikor a monetáris tanács a soron következő kétheti ülését tartja.
Az elemzők márciusban beárazták előrejelzéseikbe egy esetleges kormányváltozás lehetőségét. A kockázatot növelte - gyengítve az árfolyam-előrejelzéseket -, hogy az ellenzéki MSZP kormányfő- és pénzügyminiszter-jelöltje bírálta a kormányzat forintpolitikáját, kizárta az árfolyamrendszer-változás lehetőségét és egyúttal óvatosabb inflációs előrejelzéseket tett. Az év végére a konszenzus 244,35 körüli forintárfolyamot vetít előre, szemben az egy hónapja várt 242,37-tel, a jövő év végére szóló előrejelzés pedig 238,63-ról 240,3-ra változott.
M. D.
