BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Túlértékelt a Gripen-program?

A Gripen ellentételezési (offset) programja - bár sokan csodákat várnak tőle - mind makrogazdasági, mind ágazati összevetésben csekély összegről szól a maga 118 milliárd forintjával. A nagyobb beruházások várhatóan a svéd érdekeltségű vállalatokra jutnak majd, a beszállítói együttműködés pedig alig elérhető célnak látszik.

2002. március 13. szerda, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Gripen ellentételezési programjától lassan a fél ország megváltást vár, holott makrogazdasági szempontból igencsak kis léptékű ügylet. A vadászgépek bérlésének 108 milliárdos költségével szemben kilenc év alatt megvalósuló 118 milliárdos offset áll, amelynek 32 százaléka beruházás, nagyobb része pedig többletexport. Az éves átlagos beruházás így 4 milliárd, az éves átlagos többletexport 9 milliárd forint körüli lenne. Ez a kivitel egy csepp az éves áruforgalom több ezer milliárdos tengerében, és az évente Magyarországra érkező néhány száz milliárdos működőtőke is nagyságrendekkel több a Gripen-program kapcsán várható befektetések értékénél. A három legnagyobb exportőr (IBM, Audi, Philips) kivitele egyenként meghaladja az évi 500 milliárd forintot, de a General Electric, az Audi vagy az Opel százmilliárd forint feletti magyarországi beruházása is jó összehasonlítási alapot kínál. (Egyébként egy most folyó Samsung-beruházás önmagában is meghaladja a teljes offset program értékét.)

Az ellentételezésből mindenki szeretné kivenni a részét, így már 78 kistérség szerepel a kiemelt befektetési területek között, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a működőtőke a megfelelő infrastruktúrájú területek felé tart.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tegnapi ellentételezési konferenciáján az előadók - köztük Parragh László, az MKIK elnöke és Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium (GM) politikai államtitkára - hangoztatták, hogy a vállalkozók ezrei részesedhetnek az üzletből, de kérdés, mekkora falat jut nekik, hiszen a nagyobb beruházások az olyan cégekre jutnak majd, mint az Electrolux Lehel vagy az SKF Svéd Golyóscsapágy Rt. Ha a részt vevő kis cégek akár csak ezren lesznek is, a nekik jutó üzlet máris átlag alig százmillióra redukálódna - még akkor is, ha a svéd tulajdonú nagy cégek egy fillért se vinnének el az ellentételezésből. Ezzel szemben nyilvánvaló svéd érdek, hogy az offset meghatározó része saját, már Magyarországon működő vagy ide készülő cégeikre jusson. A magyar érdek viszont az, hogy az offset lehetőleg koncentráltan és a stratégiailag is fontos területeken valósuljon meg. Mindenesetre a tárgyalások során olyan, ellentételezésre elfogadható ágazati lista alakult ki, amely egybevág a svéd részről kijelölt 43 vállalat tevékenységi körével, vagyis egyedül a svéd érdekeltségű cégek - és persze meglévő magyar partnereik - is képesek lennének lefedni a 118 milliárdos üzletet.
Nem vitás, hogy a Gripen-ellentételezés révén üzletileg valóban jó szerződések köttetnek, de nem biztos, hogy ezekben nagy lesz a magyar részesedés. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy a jó ellentételezés elsősorban a hadiipari befektetések élénkítését célozza. E területen kiveszi a részét a offsetből a Honvédelmi Minisztérium néhány cége is, illetve egyes magyar civil hadiipari gyártó és K+F társaság is. A magyar igények szerint az ellentételezés a termelő ágazatok mellett a kutatás-fejlesztésbe, a hadiiparba és a szoftveriparba irányítana nagyobb összegeket - fejtette ki a konferencián Hidas Sándor, a GM ellentételezésért felelős főosztályvezetője. Ugyanakkor a magyar tervek között szerepel a Gripen-beszállítói együttműködés kialakítása, de lapunk korábbi értesülésével egybehangzóan ezt a legnehezebb - ha nem egyenesen lehetetlen - elérni, mivel nem gépvásárlásról, hanem csak bérletről van szó.
Vigh György Zsolt

Vigh Zsolt György
Vigh Zsolt György

Ez is érdekelhet