Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az éves előirányzat 35,8 százalékára, 180,8 milliárd forintra rúgott az államháztartás első két havi hiánya. A deficit mértéke váratlan, még ha a korábban született kormányzati bérintézkedések hatásai alapján számolni lehetett is azzal, hogy idén erőteljesen nőnek majd a kiadások. Az alrendszerek közül leginkább a központi büdzsé mérlege okozott meglepetést, a tb-alapokról ugyanis tudni lehet, hogy a bázishatások miatt a kiadások mindenképpen meghaladják az előirányzatokat, amit nem finanszíroznak teljes mértékben a járulékokból befolyó többletek. A tb-alapok hiányát éppen a központi költségvetés többletbevételeiből kellene előteremteni, ehhez képest a büdzsé kiadásainak megugrásáról tanúskodnak az első két havi adatok.
A hiány növekedése két tényezőre vezethető vissza: felgyorsult a pénzkiáramlás a költségvetési szférában, és a kormányzati rendkívüli kiadásokat is javarészt az év elején folyósították. Tovább rontott a mérlegen, hogy februárban hétvégére esett a jövedékiadó-befizetés határnapja, így mintegy 20 milliárd forint márciusra tolódott át. A vám- és importbefizetésekből származó bevétel is visszaesett, az előző hónapban 9,9 milliárd folyt be, míg januárban még 23 milliárdot könyvelhettek el. Valamelyest ellensúlyozták ezeket a hatásokat a dinamikusan bővülő szja-bevételek (NAPI Gazdaság, 2002. március. 5., 1–3. oldal).
A költségvetési szférában igencsak mozgásba lendült a pénzpumpa. Míg tavaly február végéig 258,1 milliárd forintot használtak fel személyi juttatásokra és dologi kiadásokra ebben a körben, addig idén csaknem 350 milliárdot költöttek már el hasonló célokra. Ez több mint 35 százalékos növekménynek felel meg. Az idei kiadások az éves terv 21 százalékára rúgnak, azaz jócskán meghaladják az időarányos mértéket, miután a kormány korábban hozott bérintézkedéseihez nem igazították hozzá az előirányzatokat. Az intézmények központi forrásból fedezett kiadásai 22 százalékkal, saját forrással fedezett kiadásai 19,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
Könnyen lehet, hogy a Széchenyi tervhez kapcsolódó finanszírozás is felpörgött az elmúlt hónapban. Tavaly a Széchenyi terv keretében összesen mintegy 100 milliárd forintra vállalt kötelezettséget a kormány, ám ebből mindössze 5 milliárdot folyósított ténylegesen. Az áthúzódó kötelezettségeken túl az is duzzasztja a kiadásokat, hogy ettől az évtől könnyebbé vált a kis- és középvállalkozások hozzáférése a támogatáshoz. Valószínűleg ennek tudható be, hogy februárban a Széchenyi terv kiadásait is magában foglaló támogatási célprogramok előirányzatból 47 milliárd forintot fizettek ki, míg egy évvel korábban ezen a címen 14 milliárd, még egy évvel korábban pedig 12,5 milliárd hagyta el a költségvetést. Rontotta a büdzsé egyenlegét az is, hogy a korábbi évtől eltérően a kormány idén már januárban átutalta az MFB számára azt a 36 milliárd forintot, amit az úthálózat fejlesztésére és a tőketartalék feltöltésére fordít a bank.
A tb-alapoknál 45,6 milliárd forintos hiánya az éves terv két és félszerese, ám itt a költségvetés később esedékes átutalásai mérsékelik a deficitet. Nem megoldott ugyanakkor az egészségbiztosítás idei finanszírozási többletigényének rendezése: a tavaly hozott döntések és a tervezettet meghaladó teljesítések alapján idén legalább 100 milliárd forint pótlólagos forrásra szorul az ágazat, melynek csak egy részét fedezhetik az időarányost egyébként már most meghaladó járulékbevételek.
B. Z.
