Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legutóbb bekerült EU-tagok közül Írország útja tűnik a leginkább járhatónak Magyarország számára a gazdasági felkészülést illetően - hangzott el a II. Magyar Modell Konferencia tegnapi ülésén. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint a következő ciklus végére elérhető a 6 százalékos gazdasági növekedés és a 3 százalék alatti infláció. Az antiinflációs politika sikerének záloga szerinte a központi árintézkedések befolyásolásának folytatása és a forintárfolyam erősödése.
Magyarország uniós felkészülésekor leginkább Írország példáját érdemes követni - derült ki Varga Mihály előadásából. Az ír modell dinamikusan növekvő gazdaságra épül: a legutóbbi EU-bővítéskor felvett 4 országból egyedül itt haladja meg az unió átlagát az egy főre jutó GDP. Megfigyelők szerint az ír-magyar párhuzamba illeszkedik továbbá a brüsszeli kritikákkal szemben mutatott kormányzati elszántság az adókedvezmények terén. Varga elmondta, hogy Magyarország gazdasági növekedését további külföldi tőkebefektetésekkel lehet mozgásban tartani, márpedig ehhez elengedhetetlenek az adókedvezmények. A kormány ezért kívánja a csatlakozás után is biztosítani a taggá válás előtt megítélt, 10, illetve 60 milliárd forintot meghaladó mértékű beruházásokhoz nyújtott kedvezményeket a kifutásukig, 2011-ig. Varga bízik abban, hogy a kormány eltökéltsége mellett a kedvezményekben érintett multicégek is hatékony lobbimunkát végeznek Brüsszelben a közös ügy érdekében. Az EU a helyi adózás és az off-shore cégek elszámolási rendszerének kiigazítását is elvárja Magyarországtól.
A pénzügyminiszter szerint a fő középtávú stratégiai cél az egyensúly megteremtése, a versenyképesség javítása. A következő tíz év gazdasági növekedését a 2004-re várt EU-belépő, majd az azt követően két-három év múlva esedékes monetáris unióbeli (EMU) tagság alapozza meg. A tárca számításai szerint legkorábban 2006-ban érhető el a 6 százalékos GDP-növekedés. Az euró bevezetése a GDP további 0,5-1 százalékos bővülését eredményezi, amit Varga azzal magyarázott, hogy az összehasonlíthatóvá váló árak Magyarország nemzetközi versenyképességét igazolják, ami felpezsdíti az exportot. A konferencián felszólaló Botos Balázs, a Mehib igazgatója úgy vélte, hogy a jövőben a távol-keleti, főleg a kínai exportpiacok kínálhatnak lehetőséget a magyar cégeknek. Elhangzott, hogy a következő ciklusban csökkennek majd a reálkamatok, mivel a csatlakozás miatt mérséklődik a kamatokba foglalt országkockázati tényező.
Varga az inflációs tervek kapcsán elmondta, hogy a kormány antiinflációs politikájának sikerre viteléhez szükség van a központilag meghatározott árak kordában tartására, s számítanak a forint árfolyamának erősödésére is. A 2004-ig szóló hivatalos makroprognózisok - GDP, infláció, államháztartási hiány - többé-kevésbé egybeesnek a piac várakozásaival, annál távolabbi előrejelzésekre azonban az elemzők szerint - az információk hiányában - nem érdemes vállalkozni. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő közgazdásza úgy látja, hogy a kormány által 2002-re várt 3,5-4 százalékos GDP-növekedés helyett inkább 3 százalék a reális. Szerinte a magas bázis miatt különösen az első negyedévben várható gyenge adat. A következő ciklus utolsó évére adott 6 százalékos bővülést is kétségesnek gondolja, annál 1 százalékponttal kisebb növekedésre lát nagyobb esélyt. A 2005-re szóló 5 százalékos inflációs tervet ambiciózusnak tartja, szerinte ezt csak a jelenlegi árfolyamsáv eltolásával lehet teljesíteni. Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. elemzője közölte, hogy a hivatalos prognózisok 2003-ig nagyjából egybeesnek a saját várakozásaival, bár szerinte az idei GDP-bővülés nem haladja meg a 3,5 százalékot.
B. Z.
