Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A korábbi éveknél nagyobb hiánnyal zárt az év első hónapjában a központi költségvetés, miután az MFB Rt. már januárban hozzájutott a büdzséből a számára az idei évre előirányzott támogatáshoz, míg tavaly júliusban hívta le az abban az évben esedékes központi forrást. A központi tartalékokat érintő további kötelezettségvállalásokról a közeljövőben születhetnek döntések.
Az államháztartás 75,3 milliárd forintos deficittel zárt januárban, ami az éves előirányzat 14,9 százalékának felel meg - hangzott el a Pénzügyminisztérium (PM) tegnapi sajtótájékoztatóján. A korábbi évekénél nagyobb lett a központi büdzsé hiánya, míg a tb-alapok esetében a deficit már meghaladja az éves tervet. Utóbbi esetében azonban az egészségügyi szolgáltatók számára folyósított előlegek megtérülésével számolva már jóval kedvezőbb a kép. A PM szerint a januári adatokból még korai lenne következtetni az év egészében várható folyamatokra, ám az már most látszik, hogy egyes adónemek esetében - szja, vám- és importbefizetések, áfa - jó esély van többletbevételek elérésére. Ezt egy januári jelentésében a tárca szakemberei is elismerték, azzal a kitétellel, hogy a tavalyi döntések determinációi miatt ezeket a bevételeket fel is használják.
A költségvetés bevételei és kiadásai egyaránt meghaladták az időarányost, előbbi esetben ez egyértelműen szezonális okokkal magyarázható, például január a negyedéves áfabevallások ideje, s az szja-bevételeken keresztül a 13. havi bérkifizetések is jótékony hatással vannak a büdzsé mérlegére. A kiadásokra ez már kevésbé érvényes, a PM tájékoztatása szerint a tavalyi pénzmaradványok felhasználása növelte a ráfordításokat. Váratlanul magasak lettek a rendkívüli kormányzati kiadások is, miután az MFB Rt. a számára erre az évre előirányzott 36 milliárd forintot már az első hónapban lehívta. Tavaly júliusban jutott hozzá az akkor esedékes támogatáshoz az MFB, amit Horváth József, a bank szóvivője lapunknak azzal magyarázott, hogy akkor a tulajdonosváltozás (a Pénzügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz került a bank), illetve az MFB-ről szóló törvény elfogadása jelentett technikai akadályt a támogatás lehívása előtt. Mint elmondta, a törvény szerint a bank bármikor, egy összegben lehívhatja a költségvetési támogatást, ezért semmi rendkívüli nincs abban, hogy idén januárban éltek ezzel a lehetőséggel.
Az MFB-nek idén kiutalt 36 milliárdból 15,3 milliárdot fordítanak a gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetésére és fenntartására, 20,7 milliárdot pedig a bank tőketartalékába helyeznek. A két évre szóló költségvetési törvény tervezetében nem ezek az arányok szerepeltek 2002-re: abban 27 milliárdot irányoztak elő a tőkejuttatásra, s csak 9 milliárd szerepelt az úthálózat üzemeltetésével kapcsolatban felvetődő kiadásokra. Az elfogadott büdzsében ez a felosztás már nem szerepel, abból csak annyi hámozható ki, hogy az MFB 2002-ben összesen 36 milliárd forint támogatáshoz jut a büdzséből.
Mindenesetre a 2001-re tervezett 35,2 milliárd forintból 12,69 milliárdot végül a szövetkezeti külső üzletrészek felvásárlására csoportosítottak át, a fennmaradó összegből pedig 11,6 milliárdot fordítottak a gyorsforgalmi úthálózat fenntartására. A benyújtott törvényjavaslat szerint 27 milliárd ment volna a tőketartalékba, 8,2 milliárd pedig az úthálózat üzemeltetésére.
B. Z.
