Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a külföldi működőtőke-beruházások megtérülési rátája mintegy duplája az Európai Unió, illetve az USA hasonló mutatóinak - derül ki az 1995 és 1999 közötti időszak adatainak felhasználásával készült számításokból. A makroelemzők közül korábban többen is azzal magyarázták a decemberben alacsony szinten maradó profitrepatriálást, hogy Magyarországon még most is viszonylag magas hozam érhető el a befektetéseken, míg a magyar vállalatokat tulajdonlók anyaországairól ugyanez nem mondható el, így érdemes a megtermelt nyereséget újra itt befektetni.
Lapunk számításai szerint a magyar gazdaságba érkező külföldi működőtőke-beruházások valóban magas megtérülést biztosítanak: a fizetési mérlegben nem szereplő, de lényegét tekintve külföldi beruházásnak tekinthető visszaforgatott nyereséggel korrigált működőtőke-állományt alapul véve az 1995 és 1999 közötti időszakra 15-20 százalékos megtérülési rátákat kapunk.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban és az Egyesült Államokban ez idő alatt átlag 7-8 százalékos volt a külföldiek befektetett tőkeegységein megszerezhető hozam, azaz Magyarország valóban jelentős többletmegtérüléssel kecsegteti a beruházókat.
A magyarországi befektetések attraktivitására utal az is, hogy míg 1995-ben az összes megtermelt jövedelem több mint 60 százalékát utalták haza a külföldi beruházók, addig négy évvel később már csak 45,4 százalék volt a repatriálási, 54,6 százalék pedig a visszaforgatási arány.
Tavaly a 2000-es 1,705 milliárd euróról 1,663 milliárd euróra mérséklődött a nyereség-hazautalás, ami bővülő vállalati nyereségeket feltételezve arányosan még nagyobb csökkenést jelent. A hagyományosan magas profitrepatriálást hozó december ezúttal kellemes meglepetést okozott, miután csupán 61 millió euró jövedelem hagyta el így az országot, szemben az egy évvel ezelőtti 164 millió euróval és az 1999-es 383 millió euróval.
K. P. P.
