A brüsszeli bizottságnak a bővítés finanszírozására vonatkozó irányelvei ellentétesek a római szerződéssel és az EU alapelveivel, s gazdaságilag elfogadhatatlanok a magyar agrártermelők számára - hangoztatták a Magyar Agrárkamara (MA) sajtótájékoztatóján tegnap.
A javaslat alapján a gabonára, olajos növényekre, fehérjékre (GOF) járó - mai árakon számított - 294,5 milliárd forint támogatás helyett a magyar gazdálkodók csak 73,5 milliárd forintot kaphatnának a kamara számításai szerint, így míg a tagországok a gabonafélékre hektáronként 80 ezer, a magyar termelők csak 20 ezer forintnak megfelelő támogatáshoz jutnának. (Brüsszel kezdetben a közvetlen agrártámogatások 25 százalékát kívánja biztosítani az új tagok számára, ami 10 év alatt érné el az uniós támogatási szintet.) A strukturális alapokra adott ajánlat sem kedvező, az uniós kedvezményezettek egy főre jutó 231 euró támogatásával szemben a csatlakozó országokban élők csupán 120 eurót kapnának - hívta fel a figyelmet a kamara.
A MA szerint a magyar tárgyaló fél részéről a területalapú támogatások teljes - tehát a közvetlen és a közvetett - körére kell javaslatot tenni, célszerű azonban gondolkodni új támogatási formákon is. Alaphelyzetben a szántóterület 30 százalékos csökkentését javasolja a kamara. A GOF terület szerinti hasznosítását és ezek uniós támogatási igényét két változatban dolgozták ki a MA szakértői. Az egyik szerint a gabonaalapú támogatási igény a szükséges vetőterület-csökkentés nyomán 294 milliárd forintról 206 milliárdra csökkenne (miközben kiesne csaknem 4 millió tonna gabona bevétele 120 milliárd forint értékben). A teljes - támogatási és értékesítési - bevételcsökkenés négyötödét viszont kompenzálhatná a környezetkímélő eljárások uniós támogatása, melyeket a kamara szintén figyelembe vett a számításaiban.
A másik lehetőség 429,8 milliárdos támogatási igénnyel számol, amelyet más bázis- és területcsökkentés-számítások alapján a fennmaradó igen jó adottságú területekre az EU átlaghozamai szerinti termelés szerint állapítanának meg.
L. L.
