A Gripen-ellentételezés irányát meghatározó, az ágazatokat felsoroló úgynevezett indikatív listák tanúsága szerint a magyar kormány elvárásai között kiemelt szerepet kapnak a hadiipar és más magasabb technológiai szintet képviselő ipari ágazatok. E kijelölt területeket a svéd részről felsorolt cégekkel összevetve szembetűnő az átfedés, ami azt valószínűsíti, hogy a felsorolt ágazatok mindegyikében várható új beruházások megjelenése. Feltűnő, hogy a repülőgépipar nem szerepel a magyar kormány listáján, és a svéd cégek között is a Gripen az egyetlen ebből a szektorból.
A lehetséges magyar partnerekkel még folynak a tárgyalások, de az indikatív listákból kiolvasható, hogy a hadiiparban - tevékenységük alapján - mely cégek lehetnek érintettek. Ezek elsősorban a honvédelmi tárca tulajdonában lévő vállalatok. A Gripen-beszerzéshez kapcsolódó ellentételezésben 43 kijelölt cég vesz részt, ennek körülbelül a fele svéd. Közülük egytucatnyi az Investor AB csoport közvetlen érdekeltségi körébe tartozik, de maga az Investor is mint befektető szerepel az ellentételezésben.
Egyes iparágak képviselői már az elő-ellentételezésben is részt vettek, így az Electrolux-Lehel, de a nemrég nyilvánosságra került dokumentumban több idehaza is jól ismert cég található, köztük az Ikea, a Findus, a Stora Enso és az SKF. A svédek listájában megtalálható az FMV (Försvarets Materielverk), vagyis a svéd Védelmi Beszerzési Hivatal, így a hadiiparban is szorosabbra fonódhat a kapcsolat, és megerősödhet a magyar cégek nyugati integrációja. A társaságok listáját áttekintve látható, hogy magas technikai színvonalat képviselő vállalatok szerepelnek az off setben, így a gépipari ABB, a gyógyszeripari Astra Zeneca és a technológiai szektorban működő Ericsson Microwave System. A nagy és jó nevű cégeket is felsorakoztató listán több multinacionális mamutvállalat található, ezek a hadiiparból ugyancsak ismertek, ilyen az Ericsson, a General Electric, a BAe Systems, a Honeywell és a Saab. Információink szerint az ellentételezésben egyes cégek nemcsak a legismertebb, vagy a Magyarországon már bevezetett ágazataikkal vesznek részt, hanem más, itthon eddig ismeretlen tevékenységi körüket telepítenék ide. A kijelölt ágazatok és cégek ismeretében arra a következtetésre juthatunk, hogy a kilenc évre ígért 37 milliárdos beruházás és 81 milliárdos exporttöbblet magas feldolgozottsági szintű termékek gyártására és kivitelére irányul, ami a húzóágazatok súlyának magyarországi növekedését vetíti előre.
Vigh György Zsolt
