BUX 133528.69 0,98 %
OTP 42490 3,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Később bővítené az eurózónát az Európai Bankszövetség

Nem szolgálja a jelenlegi tagjelölt országok gazdasági érdekeit, ha az első adandó alkalommal belépnek a Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU) - áll az Európai Bankszövetség (FBE) jelentésében. A magyar jegybank és a lapunk által megkérdezett elemzők álláspontja szerint is érdemes az eurót minél hamarabb bevezetni Magyarországon, mivel a közös valuta meghonosításával járó előnyök meghaladják az azzal járó hátrányokat.

2002. február 5. kedd, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az EU-tagságra aspiráló államok számára nem feltétlenül előnyös, ha az első adandó alkalommal belépnek az eurózónába és feladják monetáris függetlenségüket - vélekednek a londoni székhelyű Európai Bankszövetség szakértői.
Az FBE jelentése szerint az önálló monetáris politika feladása, azaz a leértékelés lehetőségének elvesztése szűkíti a magasabb inflációval rendelkező felzárkózó országokban a versenyképesség növelésére/megtartására szolgáló eszköztárat. Az eurózóna közös monetáris politikája sem feltétlenül lesz megfelelő az eltérő gazdasági ciklusú új tagok számára - mutatnak rá egy másik veszélyforrásra a londoni elemzők.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy korábbi tanulmánya szerint egy esetleges EMU-tagság tartós haszna évente a bruttó hazai termék (GDP) 0,3-1 százalékával haladná meg a tartós költségeket, így az eurót minél hamarabb érdemes Magyarországon bevezetni. A lapunk által megkérdezett elemzők szintén úgy vélik, hogy a tagjelölt országok szempontjából előnyös a minél korábbi EMU-csatlakozás. Óvatosságra int ugyanakkor - mondják -, hogy nem áll rendelkezésre elegendő tapasztalat ennek megítéléséhez, mivel a monetáris unió 1999-es megalakulása óta új taggal nem bővült az eurózóna.
Az Európai Bankszövetség szerint a minél gyorsabb csatlakozás ellen szól az is, hogy a maastrichti szerződés nominális kritériumainak teljesítése sem előnyös a tagjelöltek számára. A felzárkózás időszakában indokolt lehet a GDP 3 százalékát meghaladó költségvetési deficit, és az infláció túlzott leszorítása is ellentétes a magasabb, de egyensúlyinak tekinthető áremelkedéssel - mutatnak rá a londoni elemzők, akik szerint elsősorban a reálkonvergenciára, azaz az egy főre eső GDP növelésére kellene a jelenlegi tagjelölt országoknak koncentrálniuk.
Az MNB szakértői a már említett tanulmányukban arra mutatnak rá, hogy az infláció csökkentése bár jelentős nemzetgazdasági költségekkel jár, ennek ellenére minél hamarabb érdemes megkezdeni, mert a költségek - a ,,beragadó” inflációs várakozások miatt - az idő múlásával folyamatosan emelkednek.
K. P. P.

Kolozsi Pál
Kolozsi Pál

Ez is érdekelhet