Megvalósíthatónak tartom, hogy az átlagos keresetek Magyarországon 2002 és 2006 között megközelítőleg a kétszeresükre növekedjenek - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök. Az interjúban Orbán úgy vélte, hogy az emelkedés két forrásból táplálkozhat: egyrészt a növekvő gazdaság kínálta béremelésekből, másrészt a folyamatos adócsökkentésből.
A miniszterelnöki kinyilatkoztatásból nem derül ki, hogy a bruttó vagy a nettó kereset dinamikus növekedésére gondol-e. Lapunk számításai szerint ahhoz, hogy a bruttó keresetek öt év alatt a duplájukra nőjenek, évente átlagosan 15 százalékkal kellene a bruttó keresetnek emelkednie. Ez pedig igencsak nehezen elképzelhető. Amennyiben 2006-ig átlagosan három-négy százalékos fogyasztói áremelkedést feltételezünk, miközben a reálbérek 4-5 százalék közti mértékben emelkednek, úgy a havi bruttó bér legfeljebb tíz százalékkal emelkedik évente. Öt százaléknál nagyobb reálbér-növekedést ugyanis a magyar gazdaság valószínűleg nem képes kigazdálkodni.
Ezt tovább növeli a gyermekek után igénybe vehető különféle adókedvezmények előnyös hatása. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint a gyermekek utáni adókedvezmények egy-egy munkavállaló számára átlagosan mintegy 1,4 százalékponttal növelték a reálkeresetet 2001-ben. A KSH-nál az átlagkereset része az alapbér, a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, valamint a prémium, a jutalom, a 13. és további havi fizetés is. A nettó kereset a bruttóból a munkavállalói járulék, az szja, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék levonásával, illetve az adott évre érvényes járulékküszöb és az alkalmazotti kedvezmény figyelembevételével számított adat.
Ha az adókedvezmény hatása tartósan 1-2 százalék, úgy a bruttó keresetek legfeljebb 11-12 százalékkal képesek tartósan növekedni. A további bérnövekedés a munkáltatói adóterhek csökkentésével érhető el, így ugyanis a cégek a náluk hagyott nagyobb jövedelemből többet tudnak visszaosztani a munkavállalóknak. Erre vonatkozó elképzeléseit azonban eddig nem hozta nyilvánosságra a Fidesz.
Az adócsökkentés nélkül öt esztendőn keresztül az egy főre jutó bruttó bérek növekedési üteme átlagosan 11 százalék. Ez pedig összesen 60 százalékos bővülést jelentene.
(NAPI)
Domokos László