Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A következő öt évben mintegy 200 milliárd forintot fordít a Honvédelmi Minisztérium (HM) hadiipari beszerzésekre. Idén várhatóan 27 milliárdot költ a HM ilyen célra, bár a tervek gyakori módosulása és az eltérő igények miatt ez még változhat. Korábban a szóban forgó időszakban beszerzésre szánt összeget 250 milliárdra, az idei beszerzést 30 milliárdra prognosztizáltuk (NAPI Gazdaság, 2001. december 11., 1. oldal). A 2001-2010. időszakra készített - a haderőreform célkitűzéseit figyelembe vevő - számítások szerint a honvédségi beszerzések összege elérheti a 680 milliárd forintot is, ami megalapozza a honvédség technikai reformját. A 2006 végéig szóló beszerzési tervben szerepelnek a MiG-ekkel kapcsolatos költségek is, amelyekre a teljes összeg több mint egytizedét fordítják, de több nagyobb - milliárdos nagyságrendű - program is várható.
A hadsereg az elmúlt tíz évben olyan állapotba került, hogy a korszerűsítés elodázhatatlan, ám néhány rendszer hosszabb-rövidebb ideig még használható (NAPI Gazdaság, 2001. november 26., 1. oldal). Nagyobb beszerzések csak a haderőreform harmadik ütemében, 2007-től várhatóak, amikor a jelenlegieknél is nagyobb megrendelések kerülnek majd terítékre. Akadnak olyan eszközök is - ilyenek az orosz páncélozott csapatszállítók (BTR) -, amelyek megfelelő platformként szolgálnak, csak elektronikus vagy fegyverrendszereiket kell NATO-kompatibilisra cserélni. Ezek - bár nem a csúcstechnológiát képviselik - megfelelnek az elvárásoknak.
A jövőben a NATO méregdrága, de minden tagállam számára szükséges csúcstechnikáját kell átvenni, ám ez évtizedes távolságban van. A hadsereg beszerzései a haderőreform végeztével sem állnak le, hiszen a programok akár másfél évtizedig is elhúzódhatnak, illetve a folyamatos korszerűsítés a természetes (mellesleg minden területen olyan jelentős lemaradást kell behozni, amire kevés néhány esztendő). Mindez közvetlenül és az ellentételezésen keresztül közvetetten is jelentős hatást gyakorol a hazai iparra - benne a hadiiparra és a kutatás-fejlesztésre.
Vigh György Zsolt
A hadsereg az elmúlt tíz évben olyan állapotba került, hogy a korszerűsítés elodázhatatlan, ám néhány rendszer hosszabb-rövidebb ideig még használható (NAPI Gazdaság, 2001. november 26., 1. oldal). Nagyobb beszerzések csak a haderőreform harmadik ütemében, 2007-től várhatóak, amikor a jelenlegieknél is nagyobb megrendelések kerülnek majd terítékre. Akadnak olyan eszközök is - ilyenek az orosz páncélozott csapatszállítók (BTR) -, amelyek megfelelő platformként szolgálnak, csak elektronikus vagy fegyverrendszereiket kell NATO-kompatibilisra cserélni. Ezek - bár nem a csúcstechnológiát képviselik - megfelelnek az elvárásoknak.
A jövőben a NATO méregdrága, de minden tagállam számára szükséges csúcstechnikáját kell átvenni, ám ez évtizedes távolságban van. A hadsereg beszerzései a haderőreform végeztével sem állnak le, hiszen a programok akár másfél évtizedig is elhúzódhatnak, illetve a folyamatos korszerűsítés a természetes (mellesleg minden területen olyan jelentős lemaradást kell behozni, amire kevés néhány esztendő). Mindez közvetlenül és az ellentételezésen keresztül közvetetten is jelentős hatást gyakorol a hazai iparra - benne a hadiiparra és a kutatás-fejlesztésre.
Vigh György Zsolt
