Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hazai valuta felértékelődése nyereséget okoz azoknak a gazdasági szereplőknek, akik devizában vannak eladósodva. Magyarország külfölddel szembeni nettó devizaadóssága 2001. április végén 4,8 milliárd euró volt, a külfölddel szembeni devizatartozások összege ennyivel haladta meg a devizakövetelések nagyságát. A nettó devizaadósság alapján számítva a forint erősödése 2001 végéig mintegy 90 milliárd forinttal járult hozzá az ország forintban kifejezett nettó devizaadósságának csökkenéséhez.
A felértékelődés legnagyobb mértékben a devizában eladósodott magánszektor devizaadósságának forintértékét csökkentette, mintegy 70 milliárd forinttal.
A forintárfolyam felértékelődése eltérően hat az államháztartás és az MNB esetében. Ennek áttekintése bonyolultabb, ezért az alábbiakban azt számszerűsítjük, hogy a forint egyszázalékos felértékelődése milyen hatással van a konszolidált államháztartás, azaz a központi költségvetés és a jegybank együttes mérlegére, kiadásaira és bevételeire. Elemzésünk alapjául a közvetlenül a sávszélesítést megelőző időszak, 2001 áprilisának adatait vesszük alapul.1
A Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka 2001. április végén, azaz a sávszélesítést megelőzően mintegy 12,5 milliárd euró volt. Ezzel szemben az MNB mérlegében 3,8 milliárd eurós nettó devizatartozás, illetve 0,7 milliárd euró értékű kereskedelmi banki devizabetét volt. Az MNB nettó devizakövetelése tehát megközelítőleg 8 milliárd euró (2131 milliárd forint) volt. A forint árfolyamának egyszázalékos felértékelődése következtében az MNB nettó devizaeszközeinek forintban kifejezett értéke mintegy 21,3 milliárd forinttal csökken.
Ugyanakkor a forint árfolyamának felértékelődése az államháztartás adósságát is érinti. Egy százalékos felértékelődés hatására az államháztartás 9,2 milliárd eurós devizaadósságának forintban kifejezett értéke 24,5 milliárd forinttal csökken. Ez azt jelenti, hogy - változatlan árfolyamot feltételezve - ezen adósságelemek lejáratakor a költségvetésnek ennyivel kevesebb forintot kell majd kifizetnie. A felértékelődés pozitív hatása az államháztartás devizaadósságának törlesztésekor válik kézzelfoghatóvá, amikor a devizaadósság jóval kevesebb forintból törleszthető. A két hatás eredőjeként az MNB-vel konszolidált államháztartás nettó devizaadósságának forintban kifejezett értéke az egyszázalékos forintfelértékelődés hatására összességében 3,2 milliárd forinttal csökken.
A bekövetkezett átértékelési különbözetek elszámolását a jegybank és az államháztartás között speciális jogszabályok írják elő, amelyek alapján a jegybank forintban számított nettó devizaköveteléseinek a forint intervenciós sávon belüli felértékelődése miatt bekövetkező állománycsökkenése az MNB úgynevezett kiegyenlítési tartalékának állományváltozásában jelenik meg. Ha a forint felértékeltebb árfolyama az év végéig megmarad, akkor a kiegyenlítési tartalék egyenlegét a költségvetésnek az MNB felé meg kell térítenie.
Mivel egy állomány átértékelődéséről (úgynevezett vonal alatti tételről) van szó, ez a költségvetési befizetés nem képezi a költségvetési hiány részét, ugyanakkor ezt az összeget a költségvetésnek állampapírok kibocsátásával kell finanszíroznia, tehát a központi költségvetés forintadóssága 1 százalékos felértékelődés hatására 21,3 milliárd forinttal nő. A piaci szereplők összességének állampapírokra vagy például MNB-kötvényre fordítható likviditásának változatlansága miatt amikor a költségvetés a jegybank kiegyenlítési tartalékának feltöltése céljából növeli az állampapírok kibocsátását, a jegybank forrásai között az úgynevezett sterilizációs eszközök (kéthetes betét és MNB-kötvény) állománya pontosan ilyen mértékben csökken. Ez azt jelenti, hogy az MNB-vel konszolidált államháztartás forintkötelezettségeinek állománya összességében nem változik, az állampapír-állomány növekedésének hatását a sterilizációs állomány (MNB-kötvényállomány) csökkenése teljes méretékben ellensúlyozza.
A forint felértékelődése tehát csökkenti a konszolidált államháztartás nettó devizaadósságát, ugyanakkor az összesített nettó kamatkiadásokra is hatással van, mivel az állományok összetételének változása különböző kamatszintű elemeket érint. Tízszázalékos2 forint-állampapírkamat, 6 százalékos devizaadósság-kamat és 4 százalékos devizatartalék- és devizabetét-kamat feltételezése mellett egyszázalékos forintfelértékelődés az MNB eredményét és a költségvetés nettó kamatkiadását a következő módon érinti:
A megemelt forint-állampapírkibocsátás következtében, a fenti feltételezések mellett, a költségvetés éves kamatkiadása 661 millió forinttal nő. Ezt ellensúlyozza azonban, hogy - mint az táblázatunkban látható - mindeközben az MNB eredménye - minden egyéb tényező változatlansága mellett - 1,483 milliárd forinttal javul. Ezt a nyereséget az MNB - az érvényes szabályozásnak megfelelően időben késleltetve - befizeti a költségvetésbe. Így összességében az adófizetők számára a forint egyszázalékos erősödése éves szinten több mint 800 millió forintos folyó megtakarítást jelent.
Sándor György,
az MNB ügyvezető igazgatója
