Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kelleténél pesszimistábbak voltak tavaly a makroelemzők, az esetek többségében ugyanis a ténylegesnél nagyobbra prognosztizálták mind a folyó fizetési mérleg hiányát, mind az inflációs rátát - derül ki a 2001-es havi makroadatokra vonatkozó elemzői konszenzusok és a tényleges adatok összevetéséből.
A piac a fogyasztói árak emelkedését és a folyó fizetési mérleg szaldóját is kétszer találta el, a külső egyensúlyi mutató esetében egy jó decemberi prognózissal azonban még javítható a statisztika. Az indokoltnál borúlátóbb előrejelzésekből 2001-ben összesen 13 született, a későbbiekben tényadatokkal alá nem támasztott derűlátással pedig hat alkalommal lehetett vádolni az elemzőket.
Az inflációval kapcsolatban általában 0,1-0,2 százalékpont volt a tényleges szám és a prognózisok közötti eltérés, júniusban és októberben azonban az előzetes konszenzussal megegyező volt a drágulás éves üteme. A legnagyobb tévedésen már az év első hónapjában túlestek a szakértők, ekkor ugyanis a várt 9,7 százalék helyett 10,1 százalék lett a fogyasztói áremelkedés. A folyó fizetési mérleg szaldóját ennél is sikertelenebbül lőtték be 2001-ben a makroelemzők, az átlagos hiba 121 millió euróra rúg.
Az év legnagyobb bakiját szeptemberben követték el, ekkor ugyanis a piac 242 millió euró deficitre számított, a jegybank viszont 39 millió euró szufficitről adott számot. Tavaly három hónap - július, szeptember és október - esetében tévedtek a szakértők a folyó egyenleg előjelét illetően, a legpontosabb becslést a novemberi számra adták. A két makroszámra adott előrejelzések pontosságát vizsgálva 2001-ben november volt az „elemzők hónapja”. A folyó fizetési mérleg hiányával kapcsolatos előrejelzésük ekkor ugyanis mindössze 3 millió euróval tért el a tényleges számtól és az inflációs rátát is csupán 0,1 százalékponttal várták magasabbra a valós számnál.
K. P. P.
