Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyar és a német gazdaság között szoros strukturális kapcsolat mutatható ki. A ciklikus kapcsolatban csak a forint-euró reálárfolyam és a külföldi közvetlen tőkebefektetés játszik szerepet, a német ipari termelés nem - állapítja meg Buzás Sándor és Novák Csaba, az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének két kutatója, valamint Habuda Judit, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője közös tanulmányában.
A magyar külgazdaságnak a német reláció alapvető fontosságú. Az oda irányuló magyar kivitel értéke évről évre dinamikusan növekszik. Ennek megfelelően Németország a teljes magyar export mintegy 37 százalékát veszi fel. A Németországból származó behozatal árnyalatnyival kevésbé dinamikusan bővül, de így is eléri a teljes magyar import 25 százalékát. Ennek megfelelően a kétoldalú forgalom évről évre jelentős magyar aktívummal zár.
Az Európai Unió előszobájában nem formális feltétel a tagjelölt gazdaság uniós integráltsága. Azok az országok nyerik el könnyebben a tagságot, amelyek már a felvétel előtt is megfelelően szoros gazdasági szálakkal kötődnek a tagországokhoz. A kutatások eredménye megoszlik arról, hogy a magyar gazdaság és az EU között megfelelő mértékű-e már a reálintegráció.
A kutatás újszerű megállapítása az, hogy hosszú távon a Németországba irányuló magyar kivitel nagyon érzékeny az ottani ipari termelés trendjére, míg Ausztriával például nem áll fenn ilyen összefüggés. Rövid távon viszont Németországgal szemben a másik két magyarázó változó - a reálárfolyam és a német működőtőke magyarországi beáramlásának alakulása - határozza meg inkább a folyamatokat.
A reálárfolyam rövid távú szerepét az magyarázhatja, hogy valószínűleg van egy olyan része a magyarországi exporttermelésnek, amely nincs előre lekötve. E termékektől pedig a vállalat képes lehet árengedménnyel gyorsan megszabadulni. A piac árérzékenységének függvényében tehát érdemes lehet a magyar gyártóknak kisebb-nagyobb termeléstöbbletet előállítani és azt készen tartani, majd amikor lehetséges, exportálni.
A tanulmány szerint a Németországba irányuló magyar export rövid távon együtt mozog az onnan érkező működőtőkével. A kutatás során a fizetési mérleg adatait használták a kutatók, ahol a bankrendszer számláinak alakulása mutatja a külföldről érkező befektetéseket. Úgy találták azonban, hogy amikor a bankok még a tőke beérkezése előtt növelik vállalati hitelezésüket, az ugyanúgy okozhatja a nagyobb tőkebeáramlásra utaló adatot.
D. L.
