Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Külügyminisztérium (KüM) elfogadhatatlannak tartja, hogy a román kormány döntése alapján 2002. január 17-étől a búza és liszt bevitelére engedélyezési eljárást vezettek be Romániában - derül ki a tárca lapunkhoz eljuttatott közleményéből. A román indoklás szerint az engedélyek statisztikai nyilvántartási célokat szolgálnak és kiadásuktól számítva 14 napig érvényesek. A KüM konzultált a romániai búza- és lisztexportban érdekelt magyar szállítókkal, akik úgy látják: a kéthetes határidővel az üzletet nem lehet megvalósítani. A KüM ezért úgy véli, hogy a román lépés a magyar exportot lehetetlenné teszi, tehát ellentétben áll a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) importengedélyezési megállapodásában foglaltakkal. Ennek alapján a magyar fél a szervezet vitarendezési mechanizmusa értelmében azonnali konzultációt kért Romániától.
A múlt év augusztusa óta Románia különböző intézkedésekkel folyamatosan kizárja a magyar exportőröket piacáról. Előbb minőségi feltételeket szabott a búzára és a lisztre, de a védővám terve is felvetődött.
A minőségi előírások miatt Magyarország tiltakozott a WTO-nál, s Románia az intézkedést visszavonta. A magyar exportőrök ugyanakkor - a szigorítást kijátszva - durumbúzaként szállíthattak ki búzát Romániába. Legalábbis erre utal, hogy durumbúzából tavaly az első tizenegy hónapban 156,5 ezer tonna volt a teljes kivitel, miközben a durumbúza vetésterülete Magyarországon 10 ezer hektár, ami - 5-6 tonna hektáronkénti átlagterméssel számolva - nem hoz ennyi termést. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a búza- és a lisztbevitel engedélyhez kötésével szinte egy időben Románia a sertés és a sertéshús vámját 45, a marháét és a marhahúsét pedig 40 százalékról 20-20 százalékra csökkentette, várhatóan június végéig. Horváth Gábor, a külügyi tárca szóvivője úgy vélte, hogy a más termékek importjához nyújtott kedvezőbb feltétel nem ellensúlyozhat indokolatlan szigorításokat (NAPI Gazdaság, 2002. január 7., 1. oldal, január 22., 3. oldal).
A Romániába is szállító exportőrök mindenesetre a fejlemények tükrében nem bizakodók, s úgy vélik: javíthatja vagy ronthatja Románia a beviteli feltételeket, az oda irányuló szállításokat érdemben már nem lehet növelni, mint ahogy csökkenteni sem. A számok azonban arról tanúskodnak, hogy a helyzet a sommás megfogalmazásnál azért árnyaltabb. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) statisztikai osztályának adatai szerint a Romániába irányuló agrárexport értéke Románia 1997-es CEFTA-csatlakozása után szinte megkétszereződött, s már 1998-ban csaknem 180 millió dollárért szállítottak magyar agrártermékeket. A baromfihúsexport értéke 28 millió dollárra emelkedett, igaz, azóta csökken, kivéve a múlt évet. A sertéshúskivitel hasonló tendenciát mutat, s értéke tavaly az első tizenegy hónapban sem érte el az 1998-as 18 millió dolláros szintet.
A húsosoknak tehát valóban nincs igazán okuk a reményre, az előreláthatóan fél évig tartó vámcsökkentés ellenére sem. A magas vámok miatt az utóbbi években eléggé visszaestek a romániai szállítások sertés- és baromfihúsból egyaránt, de élő sertésből tavaly - igaz, támogatással - jelentősebb volt az export.
A búzakivitel tekintetében ugyanakkor továbbra is fontos partner lehetne Románia, amelynek részesedése a magyar búzaexportból 2000-ben 21, tavaly szeptember végéig pedig 18 százalékos volt, s akad olyan év is, amikor a teljes magyar lisztkivitel több mint 50 százaléka jutott oda.
L. L.
A minőségi előírások miatt Magyarország tiltakozott a WTO-nál, s Románia az intézkedést visszavonta. A magyar exportőrök ugyanakkor - a szigorítást kijátszva - durumbúzaként szállíthattak ki búzát Romániába. Legalábbis erre utal, hogy durumbúzából tavaly az első tizenegy hónapban 156,5 ezer tonna volt a teljes kivitel, miközben a durumbúza vetésterülete Magyarországon 10 ezer hektár, ami - 5-6 tonna hektáronkénti átlagterméssel számolva - nem hoz ennyi termést. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a búza- és a lisztbevitel engedélyhez kötésével szinte egy időben Románia a sertés és a sertéshús vámját 45, a marháét és a marhahúsét pedig 40 százalékról 20-20 százalékra csökkentette, várhatóan június végéig. Horváth Gábor, a külügyi tárca szóvivője úgy vélte, hogy a más termékek importjához nyújtott kedvezőbb feltétel nem ellensúlyozhat indokolatlan szigorításokat (NAPI Gazdaság, 2002. január 7., 1. oldal, január 22., 3. oldal).
A Romániába is szállító exportőrök mindenesetre a fejlemények tükrében nem bizakodók, s úgy vélik: javíthatja vagy ronthatja Románia a beviteli feltételeket, az oda irányuló szállításokat érdemben már nem lehet növelni, mint ahogy csökkenteni sem. A számok azonban arról tanúskodnak, hogy a helyzet a sommás megfogalmazásnál azért árnyaltabb. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) statisztikai osztályának adatai szerint a Romániába irányuló agrárexport értéke Románia 1997-es CEFTA-csatlakozása után szinte megkétszereződött, s már 1998-ban csaknem 180 millió dollárért szállítottak magyar agrártermékeket. A baromfihúsexport értéke 28 millió dollárra emelkedett, igaz, azóta csökken, kivéve a múlt évet. A sertéshúskivitel hasonló tendenciát mutat, értéke tavaly az első tizenegy hónapban sem érte el az 1998-as 18 millió dolláros szintet.
A húsosoknak tehát valóban nincs igazán okuk a reményre, az előreláthatóan fél évig tartó vámcsökkentés ellenére sem. A magas vámok miatt az utóbbi években eléggé visszaestek a romániai szállítások sertés- és baromfihúsból egyaránt, de élő sertésből tavaly - igaz, támogatással - jelentősebb volt az export. A búzakivitel tekintetében ugyanakkor továbbra is fontos partner lehetne Románia, amelynek részesedése a magyar búzaexportból 2000-ben 21, tavaly szeptember végéig pedig 18 százalékos volt, s akad olyan év is, amikor a teljes magyar lisztkivitel több mint 50 százaléka jutott oda.
L. L.
