Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A fizikai jellegű munkát végzők közül a gyártósori összeszerelők, a segédmunkások és az eladók tudnak legkönnyebben elhelyezkedni Magyarországon az idei első félévben. Országos szinten a vállalatok körében viszont a korábbinál jóval kisebb a kereslet a szellemi foglalkozásúak iránt, közülük legfeljebb a szakápolók és a gépészmérnökök keresettek – derül ki a Gazdasági Minisztérium (GM) foglalkoztatási hivatala által nemrégiben elkészített 2002. első félévi munkaerő-piaci prognózisból. A pályakezdők közül a lakatosok, a varrónők, a mészárosok és a hálókocsi-kalauzok találhatnak állást leginkább.
Magyarországon ma már több megyében is tartósan 5 százalék alatti a gazdaságilag aktívak arányában mért munkanélküliség. Ez az arány pedig klasszikusan relatív munkaerőhiányt jelent. A legjobb helyzetben a főváros van, ahol a GM adatai szerint tavaly már második éve 3 százalék alatt volt az állástalanok aránya. A fővárosban viszonylag kevés az olyan szakma, amelyben 100 főnél többet keresnek, ám hosszú azon foglalkozások listája, amelyek körében 20 fő körüli új munkavállalóra tartanak igényt a következő hat hónapban. A mostani állapot szerint Budapesten könnyen elhelyezkedhetnek fizikai munkakörben a kubikusok, a váltókezelők vagy éppen a lakatosok, de pékként sem nehéz állást találni.
A szintén alacsony munkanélküliségi aránnyal dicsekvő Győr-Moson-Sopronban leginkább gyártósori összeszerelőt, varrónőt, őröket és segédmunkásokat keresnek. A szellemi foglalkozású munkaerő iránti kereslet elég gyér. Kifejezett hiány csak ápolónőkből van, emellett néhány cég keres ügyintézőt, szakorvost és gépészmérnököt.
A többi megyéhez képest Borsod-Abaúj-Zemplén igencsak vigasztalan képet mutat. E megyében tartósan 17–20 százalék között mozog a munkanélküliségi ráta. Fizikai területen csupán segédmunkások, varrónők és gyártósori összeszerelők iránt van nagyobb igény.
Domokos László
