Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A felperest képviselő Horváth Béla Ügyvédi Iroda munkatársa, Szabó Erzsébet lapunknak elmondta: álláspontjukat az 1972. évi egészségügyi törvény azon passzusaira alapítják, miszerint aki gyógyszerfelhasználás kapcsán egészségkárosodást szenvedett, az jogosult az állammal szembeni kártérítésre. Ezen jogosultság megilleti a törvényes örökösöket, ha a közvetlenül érintett magánszemély elindította a kártérítési pert. A vonatkozó törvény hatálybalépésének időpontja egyúttal meghatározza, hogy az 1972 előtt történt fertőzések - holott ilyesmire jócskán volt példa az ötvenes, hatvanas években is - miatti kártérítési igények nem érvényesíthetőek bíróság előtt.
A jogász szerint a fertőzöttek két nagy csoportra oszthatók: a hazai egészségügyi intézményekben kezelt hemofíliásokra (veleszületett vérzékenységben szenvedők), illetve azokra, akik valamely okból transzfúzió útján nagy mennyiségű vért kaptak. Előbbiek esetében a magyar állam 500 ezer és kétmillió forint közötti kártérítést ajánlott fel, az ezt el nem fogadók bírósághoz fordultak. A vérátömlesztés útján HCV-fertőzést szenvedettek igényeit azonban az állam nem ismeri el, így ezért a kártérítés érvényesítése iránt minden HCV-fertőzöttnek polgári pert kell indítania. Nem hivatalos becslések szerint közel 100-150 ezer ember fertőzödött meg vérátömlesztés útján HCV-vel - a hemofíliások nagyságrendileg kevesebben vannak -, de csak töredékük fordult bírósághoz. A Horváth Béla Ügyvédi Iroda mintegy 150, túlnyomórészt nem hemofíliás magánszemélyt képvisel.
A szerdai per kapcsán a jogász rámutatott: a bíróság a felperesek személyes meghallgatása és szakértői vélemények alapján döntött, a vallomások azt igazolták, hogy a felperes vérkészítményt kapott. Korábban ebben a felperesi csoportban már volt két, hasonlóan a magánszemélyek igazát alátámasztó elsőfokú döntés. A magyar állam által felajánlott kártérítést el nem fogadó vérzékenységben szenvedők pereiben pedig egy jogerős ítélet született, a felperes javára. Szabó Erzsébet kiemelte: ha a jelenleginél is többen indítanak kártérítési pert, amelyek feltehetően hasonló eredménnyel járnak, úgy a magyar államot több száz milliárd forint összegű, a költségvetésre is kiható fizetési kötelezettség fogja terhelni. A megítélt járadékösszeget - nem mellékesen - előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította a bíróság.
Drávucz Péter
