Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ez év elejétől - más termékekkel együtt - a sertéshúsra sem adhat exporttámogatást az állam a WTO-megállapodás miatt, van viszont minőségi támogatás: az E minőségű sertésre 20 forint, az U minőségre 15 forint kilogrammonként. Tavaly még 4,8 milliárd forint exporttámogatási keret állt rendelkezésre, de az novemberre elfogyott, annak ellenére, hogy a felhasználására vonatkozó rendelet csak április 12-én lépett hatályba. A támogatási keret kimerülése után a VHT saját intervenciós alapjából támogatta az élő sertés kivitelét, az előzetes adatok szerint több mint 130 millió forinttal. A kilogrammonkénti 30 forint támogatás azokra a sertésekre vonatkozott, amelyeket tavaly november 15. és ez év január 10. között szállítottak ki az országból, a szubvenció ugyanis addig élt, amíg az élősertés-árak tíz napig nem érték el a kilogrammonkénti 310 forintos világpiaci árszintet.
A feldolgozók szerint már nem indokolt a jelenlegi, kilogrammonként 310 forintos élősertés-ár, az 280 forint körül lenne reális. Nem kell a húsiparnak állami támogatás, ha világpiaci áron tudja értékesíteni a húst és ezen vásárolhatja az élő sertést - mondja például Sólyom György, a Pick-csoporthoz tartozó Ringa Húsipari Rt. üzleti vezérigazgató-helyettese, az 53,3 százalékban Ringa-tulajdonú Falcotrade Rt. kisebbségi tulajdonosa. Érvei szerint az egykor magas kukoricaárak mára csökkentek, a dán sertéshús például olcsóbb a magyarországinál, azaz már érdemesebb importalapanyagból dolgozni. A Ringa és a Falcotrade március 15-ig 1500 tonna importra szerződést is kötött az országosan 5500 tonnában megállapított uniós vámmentes importkvóta terhére, s ha a magyar árak nem csökkennek, folytatódik az import - jelentette ki egy sajtóbeszélgetésen a közelmúltban. Sólyom érzékeltette, hogy nem ez a vágóhidak érdeke, sokkal inkább a hosszú időn keresztül kiszámítható reális ár és a biztos alapanyag. Úgy véli, hogy az élő sertés ára tavaly tartósan irreálisan magas volt.
Nem így gondolja Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára, aki szerint a termelők nem értenek egyet a feldolgozók élő sertésre vonatkozó árcsökkentési javaslatával. A sertés önköltségi ára ugyanis tavaly 300 forint volt kilogrammonként, az éves átlagár pedig 336 forint, amin a titkár szerint 10 százalék nyereség képződött. Idén az első félévben az önköltség megegyezik majd a tavalyival - véli Tóth -, a felvásárlási ár viszont most már csak 322 forint. Ha ilyen szinten maradna, azt a termelők még el tudnák fogadni, de a további csökkenést nem. Az ágazati támogatás 10 milliárd forintról 8 milliárdra mérséklődött idén, de ebből is elvitt 3 milliárdot az állati hulladék ártalmatlanítási költségeinek emelése. A támogatások elapadásából adódó többletkiadásokat az államnak, a húsiparnak, a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt viselnie kell - véli a titkár.
Tóth István továbbra is elképzelhetőnek tart egy a WTO számára is elfogadható 3,8 milliárd forintos támogatást az élő sertés, illetve a hasított félsertés exportjára, Sólyom György viszont az élő sertés exporttámogatása ellen érvel, mivel az rontja a húsexportőrök esélyeit a külpiacokon. Ha az élő sertés ára továbbra is magas marad, akkor a húsexport támogatása is szóba jöhet - vélik elemzők, akik szerint az országgyűlési választásokig nem csökkenhet a sertés ára, mert az feszültségeket okozna az állam által szabályozott piacon. A MOSZ-hoz tartozó sertéstenyésztők országos választmánya ma tartja ülését, amelyen kialakítja a VHT elnökségi ülésén képviselendő álláspontját
L. L.
