Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A verbális intervenció lehetőségének már a megpendítése is elég volt ahhoz, hogy a forint a múlt hét közepi 12 százaléknál erősebb szintről az árfolyamsáv erős oldalán 11 százalék alá essen. Könnyű helyzetben volt tehát pénteken Járai Zsigmond jegybankelnök, amikor a sokak által a várható intervenció színtereként emlegetett sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: a Nemzeti Banknak szeme sem rebben az erős forint láttán, az MNB-nek semmilyen formában nem kell beavatkoznia.
A jegybanknak nincs árfolyamcélja, inflációs céljai pedig a pénteki árfolyam mellett kényelmesen teljesíthetők. Az MNB mindig az aktuális keresleti helyzet, a várakozások, a fiskális politika és az inflációt befolyásoló külső tényezők figyelembevételével állapítja meg, hogy a célok eléréséhez milyen forintárfolyam tartozik. A jegybankelnök nemcsak azt cáfolta, hogy az MNB-ben a forint mostani gyengítésén gondolkodnak, hanem azt is, hogy később hagynák a mostani sávon túlra erősödni az árfolyamot. Járai úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi árfolyamsávon a hosszabb távú célok eléréséhez sem kell változtatni. (Az inflációs különbség miatt ez nem zárja ki a reálfelértékelődést.)
Járai elmondta: a 2002-es inflációs cél megállapításakor a gazdasági kabinetben egyeztetett a pénzügyminiszterrel arról is, hogy 2004-re a jelenleginél 1 százalékponttal magasabb többletnek kellene keletkeznie a költségvetés elsődleges egyenlegében, így 2004-ben elérhető lenne a nagy cél, az eurózónába való felvételhez szükséges maastrichti kritériumok közül az inflációs elvárás teljesítése. Az elsődleges többlet növelésének célja szigorú költségvetéseket vetít előre - már ha a Fidesz nyeri a választásokat. Nyílt titok, hogy a magyar gazdaságpolitikai tervekben az infláció csökkentéséhez az áfaterhek EU-konform mérséklése adná meg az utolsó lökést 2004 táján, s ez már önmagában is a költségvetési bevételek jelentős csökkenésével jár. Ha ez az elsődleges többlet növelésének igényével párosul, akkor a következő ciklus első, de még inkább második évében nem lesz nagy a mozgástér a költségvetés tervezésekor.
Matolcsy György gazdasági miniszter és Járai egyaránt hangsúlyozta, hogy a magyar vállalkozások nem szenvedték meg az erős forintot. A gazdasági miniszter szerint 2001 a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások megerősödésének éve volt, és ez a folyamat 2002-ben is folytatódik, így nincs szükség olyan alapra, amely e cégek forinterősödésen elszenvedett veszteségét kompenzálja. Matolcsy szerint a kedvező folyó fizetési mérleg egyik oka éppen az, hogy egyre több a magyar-magyar kapcsolat a gazdaságban, nő a hazai beszállítók szerepe és csökken az importigényesség. Varga Mihály pénzügyminiszter a fizetési mérleg alacsony hiányát a tavalyinál több 100 millió euróval kisebb energiaszámlával, az idegenforgalom jó teljesítményével, a készletek csökkenésével és a beruházási import visszaesésével indokolta, de szerinte döntő szerepet játszott az is, hogy a magyar cégek jól reagáltak a recesszióra és az utóbbi időben jelentősen növelték megtakarításaikat.
M. D.
