Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ahhoz, hogy valóságossá váljon a verseny a vezetékes távközlésben, az szükséges, hogy a hálózattal rendelkező szolgáltatóknak - különösen a Matávnak, illetve a helyi koncessziós társaságoknak - biztosítaniuk kell a többi, vezetékes távbeszélő-szolgáltatásra jelentkező, de a szükséges infrastruktúrával nem rendelkező társaságnak a hálózatukhoz való hozzáférést. Ennek érdekében a cégeknek összekapcsolási szerződést kell kötniük. A szerződéskötési kötelezettséget a december 23-án hatályba lépett hírközlési törvény és az új összekapcsolási rendelet mondja ki.
A jogszabály alapján a beérkezett szerződéskötési igényre a kötelezettnek - például a Matávnak - 10 napon belül válaszolnia kell, (elfogadhatja vagy elutasíthatja az ajánlatot, illetve kérheti a módosítását). Ha elfogadja, a feleknek 30 napon belül kell szerződést kötniük, ha elutasítja, a másik fél a Hírközlési Döntőbizottsághoz (HD) fordulhat.
A hírközlési törvény szerint a jelentős piaci erővel rendelkezőnek referencia összekapcsolási ajánlatot (RIO) kell készítenie, amelyet a HD-hez kell benyújtani. A Matávnak ezt január második felében kell beadnia, a helyi koncessziósoknak pedig az év végén. A HD a benyújtástól számított hatvan napon belül hagyja jóvá a referenciaajánlatot, s ha a HD már az első körben áldását adja a dokumentumra, az új piaci szereplők ezt követően - legkorábban március végén - kezdhetik meg az RIO-alapú összekapcsolási tárgyalásokat. Mindezek miatt függetlenül attól, hogy az új piacra lépők a piacnyitás napján bejelentették vezetékes távbeszélő-szolgáltatási igényüket a Hírközlési Felügyeletnél - amely 30 nap után regisztrálja a szolgáltatókat - a cégek szolgáltatásai csak az év közepétől válhatnának széles körben elérhetővé.
Egyes szakemberek szerint a cégek - a Matáv és a vele szerződni kívánó új belépők - csak a RIO elfogadása után kezdhetik meg a szerződéskötési tárgyalásokat. Úgy tudjuk, a Matáv ennek alapján utasította vissza több vállalat szerződéskötési ajánlatát, miközben a Vivendi Telecom Hungary Kft.-vel megkötötték a szerződést (NAPI Gazdaság, 2001. december 22., 5. oldal). Mások viszont - a HD-vel együtt - úgy értelmezik a hírközlési törvényt, hogy a hálózati szerződésekkel kapcsolatos szerződési kötelezettség a hírközlési törvény hatálybalépésétől terheli a meghatározott szolgáltatókat. A referenciaajánlat készítésére vonatkozó többletkötelezettség nem eredményezheti azt, hogy a szolgáltató a szerződéskötési kötelezettség alól mentesül, amíg nem rendelkezik a HD által jóváhagyott referencia ajánlattal. Ha ez az álláspont érvényesül a jogvitában, az újonnan belépők akár néhány héten belül megkezdhetik új szolgáltatásaikat.
Diószegi József
