A korábbi évek tendenciái alapján nem okozott meglepetést, hogy a tb-alapok hiánya 2001-ben is meghaladta az előirányzatot. A PM előzetes mérlege szerint a deficit ebben az alrendszerben 29,6 milliárd forint volt, ami háromszorosa a tervezettnek. Ez önmagában még nem zárná ki, hogy idén a tervnek megfelelő, 17,2 milliárd forint legyen a deficit, ám a tb-alapokat érintő, tavaly évközben bekövetkezett változások determinálják, hogy a 2000 őszén meghatározott főbb számok nem tarthatóak.
Ezt lapunknak megerősítették a Pénzügyminisztériumban is. Az előző évben az évközi emelésekkel jócskán az eredeti előirányzat fölé emelkedett a nyugdíjakra fordított összeg, mintegy 80 milliárd forinttal emelve meg az idei, nem tervezett e célú forrásigényt. A gyógyszertámogatásokra is 32 milliárddal nagyobb összegre volt szükség az eredetileg vártnál. Terven felül bővült tavaly a gyógyító-megelőző kassza forrásigénye: a különböző egészségügyi ellátási szintek finanszírozását szolgáló keretből több mint 11 milliárd forinttal nagyobb összeget költöttek, mint ami az előirányzatban szerepelt, köszönhetően többek között az év közben végrehajtott ágazati béremeléseknek. További 10 milliárdos nem fedezett forrásigénnyel kell számolni az egészségügyi pénzbeli ellátásoknál - táppénz, terhességi gyermekágyi segély -, miután ezek az előirányzatok tavaly is alultervezettek voltak. A táppénz-előirányzat 56,4 milliárd forint erre az évre, miközben a tavalyi tényleges felhasználás eléri a 65 milliárd forintot. Ezek a főbb tételek összesen mintegy 130 milliárd forint, az idei tb-büdzsében nem fedezett többletkiadást jelentenek.
Ennek ellensúlyozására szolgálna a bevételi oldalon várható többlet. A 2000-es járulékbevételeket és hozzájárulásokat a tavalyi bevétel 13 százalékkal haladta meg, ami az eredeti 2001-es előirányzathoz képest is tartalmazott 4 százalékos növekményt. Az előző évre tervezett 9-10 százalékos bruttó átlagkereset-növekedés várhatóan 17 százalékos lesz, s az infláció is legalább 3 százalékponttal meghaladta a tervezett 5-7 százalékot. Idén annyiban változik a makrofeltétel, hogy a 9-10 százalékos bruttó keresetnövekedési terv - a tavalyival ellentétben - illeszkedik az Országos Munkaügyi Tanács által ajánlott keresetnövelési sávba, s az infláció 6 százalék körül várható mértéke is közel jár a költségvetés tervezésekor figyelembe vett 4-6 százalékhoz. Ezek alapján elsősorban a tavalyi magas bázis termelhet többletet, vagyis 60-70 milliárd forint pluszbevétel biztosan befolyhat idén az alapokhoz.
A törvény alapján a többletkiadások és többletbevételek általunk számolt 70 milliárd forint körüli különbözete után a költségvetésnek kell majd helytállnia. Ezt a zárt kasszák esetében már évközben meg kell tennie a Pénzügyminisztériumnak, vagyis a gyógyító-megelőző és a gyógyszerkasszák feltöltésével nem várhat az év végéig. Az esetleges évközi nyugdíjemelések rendezése az alrendszerek között - nyitott előirányzat lévén - ráér az év végén. A központi büdzsé idén várható többletbevételei fedezik a tervezettnél nagyobb tb-kiadásokat.
Baka Zoltán
