Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az MNB tegnapi kamatcsökkentését kommentáló elemzők teljes mértékben egyetértenek a monetáris tanács indoklásával, taktikai okokból és egyfajta szokásjogra hivatkozva mégsem számítottak a lépésre. Legalábbis pénteken még nem; hétfőn napközben a bankközi forintpiacon tevékenykedő üzletkötők és az állampapírpiac már beárazta a döntést. (Hasonló „határozatot” hozott az Index fórumok közt működő virtuális monetáris tanács is.)
Kétségtelen, hogy a forint nemhogy elég erős az inflációs cél eléréséhez, hanem inkább túl erős, figyelembe véve a gazdaság versenyképességét. A mai rekord közeli árfolyam (242,70 forint/euró) mindenképpen erősebb annál, amit az MNB feltétlenül szükségesnek tart az inflációs cél teljesüléséhez. Különösen igaz ez annak fényében, hogy a nemzetközi kőolaj-piaci elemzők idei átlagos árvárakozása - a jelenleginél alacsonyabb - 19,5 dollár a Brent hordójára, vagyis az egyik legfontosabb külső tényező esetében stabil és a múlt évinél alacsonyabb árakra lehet számítani.
A piac most egyetért abban, hogy ez a kamatcsökkentés nem gyakorol érdemi hatást az árfolyamokra, hiszen az erős valuta nem csak magyar jelenség. A lengyel zloty és a cseh korona éppúgy csúcsokat döntöget, mint a forint, és ezen országok kötvényeinek hozama is zuhan, csakúgy, mint a forintkötvényeké. Ennek oka, hogy a térség jó kombinációját adja az eurózónában elérhetőnél magasabb hozamoknak, az elviselhető kockázatnak és a csökkenő inflációnak. Mindez még akkor is erősödésre ítéli idén a térség valutáit, ha a szélesebb sávban nagyobb árfolyamkockázatot kell vállalniuk a befektetőknek, mint régebben. Ebben a helyzetben egy 25 bázispontos magyar kamatcsökkentés még a választások miatt megemelkedő politikai kockázat fényében sem képes változtatni az árfolyamot, és ezzel az MNB is tisztában van.
Az elemzők véleménye megoszlik arról, hogy mi következik. Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője szerint az MNB ezután a lépés után inkább óvatos lesz, mert bár az első félévben csökken az infláció, a várakozások még nem tartanak ott, ahol a jegybank célja van, a dezinflációs trendben nagy a bizonytalanság és számolni kell a politikai kockázat növekedésével. Vojnits így maximum további 50 bázispontos mérséklést tud elképzelni az első félévre. Zsoldos István, a CA-IB elemzője ezzel szemben úgy véli, hogy a gyors inflációcsökkenés mellett a jegybanki kamatok az első félévben még 75-100 bázisponttal mérséklődnek.
(NAPI)
