Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A 2002-es évben a tervezettnek megfelelően alakulhat az infláció: az év végére 4,5 százalékra mérséklődhet az áremelkedés üteme, az éves átlagos mutató pedig 5,5 százalék lehet. Ugyanakkor a bruttó hazai termék növekedése a kedvezőtlen külpiaci környezet miatt elmarad a várakozástól, és ez olyannyira csökkentheti a központi költségvetés bevételeit, hogy a magas tavalyi bázisadatok ellenére sem szükséges a központi költségvetés módosítása - mondta a múlt hét végén Varga Mihály pénzügyminiszter.
A NAPI Gazdaság számításai szerint a 2002-es bevételek a költségvetés módosítása nélkül alultervezettek maradnak.
A tavalyi tényleges teljesüléshez képest ugyanis a jövő évi költségvetés bevételi előirányzata gyakorlatilag nem mutat növekedést, s ezen belül a két legnagyobb adónem előirányzatai is alig haladják meg az előző évit. A tavalyi teljesüléshez képest az áfa 3,1 százalékkal, az szja-bevétel pedig 4,3 százalékkal nőne 2002-ben a tervek szerint. Márpedig ennek kicsi az esélye. Az államháztartási szintű szja-bevételek számításához sok adatot nélkülözni kell, de 8-9 százalékos nominális bérnövekedés mellett még akkor is valószínűtlen az alacsony növekedés, ha tudjuk, hogy az idén emelkednek az egyes kulcsokhoz kapcsolódó sávok határai és több új kedvezmény is bevételkiesést okoz a költségvetésnek. Egyenes arányosságot feltételezve a nominális bérek és az szja-bevételek között is csak 53 milliárdos többletbevétel adódna, ám ebből le kell vonni a lakásépítéshez adott adókedvezmény növelésének hatását, valamint a nyugdíjas munkavállalók adóterheinek enyhítését. Ezek forrásigénye pedig valószínűleg felemészti a többletet. Mindezen túl a sávhatárok emelése is csökkenti az elvonásokat. Ez utóbbi tétel adatok hiányában nem kalkulálható, de úgy tűnik, szja-oldalon még az a meglepetés is bekövetkezhet, hogy a bevételek, ha szerény mértékben is, de elmaradnak az előirányzattól.
Más a helyzet az áfával. Itt a PM által használt 4,2 százalékos deflátorral és a legborúlátóbb - 3,5 százalékos - GDP növekedési prognózissal kalkulálva 50-60 milliárdos túlteljesülésre lehet számítani. A költségvetés többletbevétele a vám- és importbefizetésekből, valamint a társasági adóból várható pluszbefizetésekkel - ebből a szempontból igencsak pesszimista makroadatok mellett - így is 100 milliárd forint fölé emelkedhet. Ez a várható GDP 0,6 százaléka; ezzel együtt az államháztartás jövő évi hiánya a tervezett 3,2 százalék helyett a bruttó hazai termék 2,6 százalékára csökkenhet, ha a kabinet nem dönt ismét a többletbevételek elköltése mellett.
M. D.
