Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szeptemberben még 10 ezer fővel több dolgozott Magyarországon, mint egy évvel korábban, novemberben már 43 ezer fővel kevesebb. Októberben - szeptemberhez képest - több mint 70 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, ami hosszú idő óta első ízben jelentett a vizsgálat 64 ezer fős hibahatáránál nagyobb havi szintű változást. Októberről novemberre a csökkenés 15 ezer fő, ez a változás bőven belül van a hibahatáron. (Ha a foglalkoztatás szintjéről csak a szignifikáns változásokkor emlékeznénk meg, akkor csak minden harmadik évben jutna információhoz az olvasó.) A foglalkoztatottság háromhavi csökkenése a munkanélküliség lassú növekedése mellett megy végbe. Ebből hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni, mert az évnek ez a három hónapja szezonális okok miatt jellemzően növekvő munkanélküliséget mutat. Éppen ennek köszönhető, hogy bár a munkanélküliek száma szeptemberről novemberre 17 ezer fővel nőtt, a három hónap átlagát tekintve a 2001-es, 5,5 százalékos munkanélküliségi ráta még mindig fél százalékponttal jobb, mint az egy évvel korábbi.
Eszerint a foglalkoztatás éppen úgy csökken, ahogy korábban növekedett: az állásukat elvesztők nem jelennek meg a munkanélküliségi statisztikában, ahogyan korábban a növekvő foglalkoztatás sem vont maga után arányosan csökkenő munkanélküliséget. Mindez azt mutatja, hogy amiként a szaporodó álláslehetőségek idején az inaktivitásból áramlott vissza a munkaerő a piacra, úgy a kereslet csökkenése idején is inkább azoktól válnak meg a munkáltatók, akik valamilyen úton-módon ismét visszatérhetnek az inaktívak táborába.
(NAPI)
